A mostani időszakban a korábbinál is fontosabbá vált, hogy tovább tudjuk képezni magunkat, szerencsére ezen a területen már most is dinamikus fejlődés látható, hazánk pedig élen jár a képzések tekintetében.

A koronavírus megjelenése szinte mindent a feje tetejére állított az oktatástól a hétköznapi életen át a munkahelyekig. Rengetegen vesztették el a munkájukat és legalább ennyien kezdték el át-, illetve tovább képezni magukat, hogy ebben az új helyzetben érvényesülni tudjanak. Legalább ennyire fontos, hogy a járvány miatt komoly átszervezésekre, fejlesztésekre kényszerülő cégek is képesek legyenek reagálni, nem csak a Covid-19 okozta helyzetre, hanem a jövő kihívásaira is, azaz, fel tudják vértezni munkatársaikat az érvényesüléshez szükséges informatikai, IT-ismeretekkel.

Szerettünk volna többet megtudni a képzési lehetőségekről, ezért Kálmán Lászlóhoz, a Braining Hub társalapítójához és Szpisják Tiborhoz, a Hewlett Packard Enterprise értékesítési igazgatójához fordultunk.

Jelenleg mi a helyzet a vállalat IT-képzések terén, milyen trendeket látnak most?

Kálmán László: Továbbra is kitartó és felívelő a tendencia, hiszen nem csak a mély IT-területekről jelentkeznek azok a vállalatok, amelyeknek küldetése a munkavállalóik IT-irányú továbbképzése vagy a már meglévő tudásuk fejlesztése a legkülönbözőbb technológiák és programnyelvek területén.

A piaci szereplőknek pedig nem csupán juniorokra van szüksége – az ő képzésüket egyébként tökéletesen lefedik a Braining Hub Karrierváltó Junior képzései –, hanem a már meglévő medior vagy senior kollégák továbbképzése is állandó feladatuk. A koronavírus-járvány alatt érezhető volt a cégek részéről, hogy óvatosabbak lettek, így ez a terület is valamelyest lelassult, ez azonban érthető, hiszen a vállalatok célja első sorban a kialakult helyzet megoldása és egy egyensúlyi állapot megteremtése volt. Vagyis, az elmúlt két hónapban nem feltétlenül a továbbképzések álltak az első helyen, ugyanakkor máris érezhető a lazítások utáni visszatérés és érdeklődések számának gyarapodása.

A kialakult helyzetben, ha lehet, még fontosabb a munkavállalók képzése, továbbképzése: digitális téren pedig kiváló online lehetőségek kínálkoznak a képzések folytatására, megtartására.

Hogyan látja a helyzetet a Hewlett Packard Enterprise, mik a tapasztalataik?

Szpisják Tibor: A HPE évek óta foglalkozik nagyvállalati IT-oktatással, az infrastruktúra-elemektől kezdve a projektmenedzsmentig számtalan kurzust tartunk a magyar közönségnek is. Ezek során a hallgatók sok esetben gyakorlati, úgynevezett „hands-on” tapasztalatot is szerezhetnek a virtuális laborokban, akár otthonról is.

Az elmúlt időszakban ingyenesen elérhetővé tettük a Digital Learner platformunkat, hogy segítsük az ügyfeleink távoli hozzáférését a tananyagainkhoz, így aki most kapott kedvet az informatikai képzésekhez, naprakész tudás birtokába kerülhetett. A régióból Magyaroroszág volt az egyik legaktívabb ország a regisztrált hallgatókat tekintve.

A Braining Hub milyen megoldásokkal járul hozzá a vállalati IT-képzések eredményességéhez?

K.L.: Mindkét képzési forma megtartását fontosnak tartjuk a „blended learning-koncepció” jegyében, hiszen ez a kombinált oktatási módszertan az, amely mellett a Braining Hub csapata leteszi a voksát és amelyet hatékonynak gondol. Ez egy olyan újabb oktatási forma, amely során az internet és a digitális média nyújtotta lehetőségeket a hagyományos tantermi oktatás módszereivel együttesen használjuk.

A tananyag elsajátítása közben az oktató ellenőrző és segítő szerepe továbbra is jelen van és megmarad. Ebben a modellben is fontos szerepet kap a személyes kontaktus, az órák megadott helyén és idején való személyes részvétel, de közben az online tér tanulástámogató felületein keresztül a diákok szintén kapcsolatba léphetnek mentoraikkal és oktatóikkal, valamint közösen is dolgozhatnak a projektjeiken.

A képzéseink piackonform mivoltának köszönhetően rendkívül gyakorlatorientáltak. Tapasztalataink szerint a képzéseinken részt vevő mostani generációnál jóval hatékonyabb a vegyes jelenléttel történő, gyakori személyes mentorált környezetben való oktatás, mint a kizárólag online térben zajló tanulás. A jelöltek motivációja és a hozzájuk való kötődés is jóval könnyebben fenntartható ebben a vegyes formában. A mostani, 13-16 éves életkor közötti generációnál valószínűsíthetően ez, a személyesség iránti igény csökken majd a jövőben, és az online térben történő oktatás lesz a dominánsabb.

A járvány miatt sokan veszítették el a munkájukat, emiatt népszerűvé váltak a különféle informatikai témájú távképzések. Milyen arányban nőtt az érdeklődés, hány új informatikus léphet be a munkaerő-piacra?

K.L.: Részletesen figyelemmel kísértük az elmúlt hetek eseményeit és azt tapasztaltuk, hogy a közel egy hét alatt több, mint 60 000 fő közötti jelentkező regisztrált a kormány által meghirdetett karrierváltó képzési programba. A majdani nagylétszámú képzések valószínűsíthetően nem fogják elérni ugyanazt a színvonalas piackonform kimenetelt, mint amelyet a kis létszámú, magasan gyakorlatorientált, 15-20 fős kiscsoportos képzések elérnek.

A karrierváltás iránti érdeklődés nyilvánvaló, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy mindenkiből informatikus képezhető. A Braining Hub többlépcsős előszűrő szakmai és soft skill felvételi rendszere vizsgálja azt a logikus gondolkodásmódot, gyakorlatorientált hozzáállást, előképzettséget és egyéb „soft” jellegű tényezőket, amelyek az informatikai szektorba történő integrációhoz és a képzéshez is egyaránt nélkülözhetetlenek.

Egy nagyobb létszámú képzés keretein belül általában a szakmaiság felé tolódik el a hangsúly, így a felvevőpiac igényei csorbulhatnak a végzett jelöltek „skillsetjének” tekintetében. Várhatóan a korábbi közismert felmérések alapján 22 000-30 000 főre becsült informatikushiány ellenére is lassabb lesz a végzősök bevonása a vállalatoknál, hiszen a piaci szereplőknek további integrációs lépéseket kell majd tenniük, már cégen belül, hogy az adott jelöltek minél előbb produktív munkatársakká válhassanak.

Lesz hely ennyi új szakember számára a piacon?

Sz.T.: Az informatikában egyaránt szükség van általános alapismeretekkel rendelkező szakemberekre és sokéves tapasztalattal bíró, egy-egy szakterületen speciálisan képzett munkaerőre. A szakképesített emberekből pedig sosem elég. Azoknak, akik folyamatosan fejlesztik magukat, és nem maradnak meg alapszinten, mindig lesz munkájuk. De az alapképesítéssel rendelkezők is megtalálják a boldogulásukat.

Ha valaki most gondolkodik IT-fókuszú továbbképzésben, milyen irányt érdemes követni?

Sz.T.: Minden, ami a felhő vagy felhőszerű élményt ad a vállalatoknak, az ma trendi. A rugalmas és gazdaságos hozzáférés kérdései, úgy, hogy közben az adatainkat is biztonságban tudjuk, ma minden vezető számára érdekesek, nem csak IT-területen.

Melyek a leggyakoribb tévhitek az informatikai képzésekkel kapcsolatban?

K.L.: Az IT-képzés sem egyszerűbb karrierút a többihez képest. Itt is rengeteg elszántságra, kitartásra és legfőképp önfejlesztésre nyitott személyiségjegyre van szükség, hiszen olyan gyorsan változik a technológia, hogy itt a szakmai tudás elévülése más karrierutakhoz képest exponenciálisan növekszik.

Ami az IT-szektor területén magabiztosan megállapítható, hogy egy medior és senior szint sokkal gyorsabban eljön egy kezdő junior életében és elérhetőbb más karrierutakhoz és szakmákhoz képest. Emellett a szakmai és az anyagi megbecsülés is egy természetes velejárója ennek a szektornak.

Az IT világa az egyik leggyorsabban változó-fejlődő terület, hogyan tarthatják frissen a tudásukat az érdeklődők?

K.L.: Elengedhetetlen a folyamatos nyitottság a változás és megújulás felé, enélkül nem fog menni. A különböző szakmai meetupokon és workshopokon gyors információ-csomagokhoz lehet jutni. Emellett erősen javasolt a szakmai továbbképzéseken való elmélyülés és részvétel, valamint elengedhetetlen az is, hogy csapatokban dolgozzanak a jelöltek, ahol a csoportos szakmai egyeztetések és eszmecserék hozzájárulnak a tudástár fejlesztéséhez, naprakészen tartják azt, hiszen ez a szektor már rég nem a "One Man Show"-ról szól, hanem sokkal inkább a csapatmunkáról!

Melyek azok a területek, amelyek most a legdinamikusabban fejlődnek, ahol a legtöbb lehetőség akadhat a frissen végzett szakembereknek?

Sz.T.: Az adatközpontok és a hálózatok világa az informatikai eszközök piacán ma egy speciális terület, ami nagy sebességgel fejlődik. Kevés olyan szakember szaladgál Magyarországon, aki elmondhatja magáról, hogy részt vett egy bank vagy egy állami intézmény adatközpontjának megtervezésében vagy megépítésében. Természetesen az építés alatt nem magát a fizikai összerakást értem, hanem annak a kritikus rendszernek a kiépítését, ami évekig fog bankkártya adatokat tárolni vagy éppen szimulációkat futtat gyógyszerkutatáshoz. Ma az adat a legfőbb értéke egy vállalatnak. Az adatok keletkezése, tárolása, azokból való mélyebb információk kinyerése már egy ideje téma a piacon, azt gondoljuk, ez a következő 2-3 évben radikálisan fel fog gyorsulni. De az adatokat mindenki szeretné biztonságban tudni, úgy, hogy közben gazdaságosan tárolja őket. Ezért a felhőélmény megteremtése, ami nem egyenértékű a publikus felhővel, ma szintén egy dinamikusan fejlődő terület.

A járványhelyzet megmutatta, hogy az online végezhető munkakörök jóval szélesebb spektrumon helyezkednek el, mint korábban sokan gondolták. Hogy látják, a jövőben hogyan alakulhat át az IT-szektorban a munkavégzés?

K.L.: Az IT-szektor egyébként is az élen járt a távmunka és az online munkavégzés területén, amely az egyensúlyi helyzetbe való visszaállás során, csak tovább fog várhatóan erősödni. Erre kényesen figyelünk a Braining Hubot alapító fejlesztő cégénél, a Stylers Groupnál is, hogy a visszatérés során megmaradjanak a csapattársak fent említett személyes jelenlétéből származó pozitív hatások is, ugyanakkor továbbra is lehetőséget biztosítsunk az otthoni munkavégzésre is, ha erre van igénye a kollégáknak.

Mióta szervezi meg a HPE + BH közösen az adatközponti rendszermérnök képzést? Mióta és milyen tekintetben dolgozik együtt a két vállalat?

K.L.: A HPE és Braining Hub első közös képzése 2019 júniusában indult, ám a szervezés és a koncepció megálmodása, valamint kidolgozása már 2019 márciusára visszavezethető. A két vállalat azóta sikeres szerződött partnere egymásnak: kiváló eredményekkel és elhelyezésekkel debütált első közös rendszermérnök képzésünk. Ezért nem volt kérdés, hogy folytatjuk az ilyen jellegű képzések szervezését, de közben egyéb területeken is elkezdtünk új képzésekben és együttműködésekben gondolkodni.

Miért jó, ha valaki ilyen képzést végez? Milyen területeken vagy ipari szegmensekben tud elhelyezkedni például egy adatközponti rendszermérnök?

Sz.T.: Akár rendszerintegrátorként vesz részt a nagyobb adatközpontok építésében, akár ügyfélként használja és tervezi azokat, ma Magyarországon a világ élvonalába tartozó technológiákkal dolgozhat. Ugyanazok a rendszerek működnek itt is, mint Amerikában vagy Kínában. Akit vonz, hogy a világ élvonalába tartozó eszközökkel dolgozzon, már ma is legalább száz állás közül válogathat.

Forrás