Rendszerüzenet
Mi tudjuk hová tartunk!

Mi tudjuk hová tartunk!

Határozott céljaink, tudatos elképzeléseink vannak a jövőt illetően, s reményeink szerint együtt, közösen olyan erőket mozgathatunk meg, melyre külön-külön képtelenek lennénk.

adomentesseg-hitelmoratorium-kilakoltatas-mi-marad-es-mi-nem-a-veszelyhelyzet-vege-utan-hvg-cikk

2020.07.01

Adómentesség, hitelmoratórium, kilakoltatás: mi marad és mi nem a veszélyhelyzet vége után? - HVG cikk

A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet június 18-án megszűnt, de az változó, hogy az ekkor elrendelt szabályokat, könnyítéseket meddig kell alkalmazni. Van, ahol június 30-ig tartó átmeneti időről döntöttek, más esetben szeptember 30-a, megint másutt december 31-e a határidő, és még ezek között is vannak kivételek. 

A koronavírus miatti veszélyhelyzet június 18-án megszűnt, ez azonban nem jelentette azt, hogy a rendkívüli jogrendnek is vége lett volna. Sok, a járvány alatt meghozott szabály július 1-jén veszti érvényét, de olyanból is több van, amely még hónapokig hatályos marad.

A hitelmoratórium még marad

A legtöbbeket valószínűleg a hiteltörlesztési moratórium érinti, a céges és magánhitelek esetében is a felvevők többsége élt ezzel a lehetőséggel. Nekik egyelőre nem kell semmilyen változásra felkészülniük: ez december 31-ig tart.

© Fazekas István

Marad az a szabály is az év végéig, hogy a fogyasztási hitel teljes hiteldíj mutatója legfeljebb 5 százalékponttal lehet magasabb az alapkamatnál. Ez a szabály is addig lesz érvényes, amíg a fizetési moratórium tart, azaz december 31-ig. A kamatplafon számításánál azzal az alapkamattal kell számolni, ami a hitelfelvétel félévének első napján volt érvényben, vagyis aki június utolsó napjaiban vett fel fogyasztási hitelt, az ő esetében ez 5,9 százalék, júliustól pedig 5,75, és ez tovább is csökkenhet, hiszen az MNB új alelnöke nem tartotta kizártnak, hogy további kamatcsökkenések követik a júniusit. Az alacsony THM azonban januárban már nem lesz érvényes.

A kilakoltatási moratórium ellenben véget ér.

Egész pontosan az ingatlan kiürítéséről "eljárási cselekményt foganatosítani" – vagyis kiürítést kérni – július 1-jétől lehet, úgy, hogy a halasztásra vagy a jegyző értesítésére vonatkozó határidő július 2-án kezdődik újra. A végrehajtótól részletfizetést továbbra is lehet kérni.

Adóügyek, céges tennivalók: a legtöbb esetben marad még átmeneti idő

Marad a haladék az adóbevallás elkészítésére is. A kormány korábban úgy döntött, hogy társaságok számára az éves adóbevallás leadásának határidejét a szokásos május végiről szeptember 30-ig kitolja, ez az új határidő megmarad annak ellenére is, hogy a veszélyhelyzetnek vége van. A céges beszámolókat május 31-e helyett szintén elég szeptember 30-ig leadni. Az is könnyítés, hogy a veszélyhelyzet alatt egyetlen cég sem veszthette el a "megbízható adózó" minősítést. Ez is szeptember végéig marad így.

© MTI / Mohai Balázs

Hosszabb haladékot kaptak azok a cégek is, amelyeknél a veszélyhelyzet alatt lejárt volna a telephely biztonsági tanúsítványa vagy a személyi biztonsági tanúsítvány. Számukra a tanúsítvány a veszélyhelyzet megszűnése után 90 napig még érvényes marad. Sőt, nem csak nekik, hanem azoknak a cégeknek, amelyeknek a tanúsítványai a veszélyhelyzet megszűnése utáni 15 napban jártak le.

A járvány alatt adó- és járulékkedvezményeket vezetett be több ágazat számára a kormány. Ezek június 30-ig maradnak érvényben.

A szociális hozzájárulási adót és más járulékokat mostantól kell újra fizetni azokban az ágazatokban, ahol eddig segítséget adott a kormány – a kivétel az egészségbiztosítási járulék volt, azt eddig is fizetni kellett.

A vállalatok vezetői a veszélyhelyzet alatt hozhattak úgy döntéseket, hogy ehhez nem kellett személyesen találkozniuk, bármi olyan döntéshozatalról, amelyhez korábban kötelező volt taggyűlést vagy más személyes találkozót tartani, elég volt egy videokonferencia vagy írásbeli egyeztetés. Ezt a rendelkezést december 31-ig tartják érvényben. Ha pedig egy vállalat valamilyen döntéshozatalát nem zárták le aznap, amikor a veszélyhelyzet megszűnt, automatikusan a veszélyhelyzet alatti lazább szabályok maradnak érvényesek.

Kivétel azért akad: a veszélyhelyzet megszűnése után 90 napon belül kötelező összehívni a kft. taggyűlését vagy a zrt. közgyűlését akkor, ha egy vezető tisztségviselő vagy a könyvvizsgáló megbízatása megszűnt a veszélyhelyzet alatt, és még nem hosszabbították meg vagy nem neveztek ki újat. Addig is hivatalban marad a régi tisztségviselő.

A kisadózó cégeket érintő változás most tűnik el: a március 1-je előtt esedékessé vált adótartozást az utolsó olyan hónapig nem kell fizetni, amely olyan negyedévben volt, amelyben még életben van a veszélyhelyzet. Értelemszerűen ez azt jelenti, hogy júliustól kell fizetni, méghozzá 10 havi egyenlő részletben.

A kormány által kiválasztott ágazatokban (például taxisok, fodrászok), amelyeknél március óta nem kellett katát és kivát fizetni, júliustól újra fizetni kell.

A Szép-kártyára érkezett juttatások mostanáig mentesültek a szociális hozzájárulási adó alól, szochót júliustól újra kell fizetni ezek után.

© Fazekas István

Egy kivétel azért akad: a szabadidős alszámlára utalt pénz egészen az év végéig adómentes marad. A turizmus nagyobb kedvezményeket kapott: ott az év végéig nem kell beszedni az idegenforgalmi adót, és a bevétel után fizetendő turizmusfejlesztési hozzájárulást is csak 2021-től kell majd fizetni.

A munka szabályai fokozatosan állnak vissza a régi rendre

A csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának szabályai december 31-ig maradnak érvényben. Kérelmet a támogatásra augusztus 31-ig lehet benyújtani.

Akit a veszélyhelyzet alatt fizetés nélküli szabadságra küldtek, annak az egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltató fizette. Ez egy darabig még érvényben marad: a veszélyhelyzet megszűnése után még hatvan napig ez marad a szabály, utána kell újra a dolgozónak fizetnie.

A munkaidőkerettel kapcsolatban lazább szabályokat vezettek be a járvány alatt: ha a cégvezetés ezt kérte, akkor miniszteri engedéllyel 24 hónapra emelhették a munkaidőkeretet vagy az elszámolási időszakot. Hivatalosan azt szabták feltételnek, hogy nemzetgazdasági szempontból fontos új munkahelyteremtő beruházásról vagy a munkahelyek megvédéséről legyen szó – ebbe a megfogalmazásba minden beletartozhat, amit csak akarnak. Logikus, hogy ha már ilyen változás volt, akkor annak a hatályát ne töröljék el a veszélyhelyzet vége után, vagyis ahol eddig megállapodtak kétéves munkaidőkeretről, ott ez már ki is tart 2022-ig.

Iskola, családtámogatás, gyógyszerkiváltás

A veszélyhelyzet akkor szűnt meg, amikor már véget ért az iskolaév, így szeptembertől majd újra úgy kell iskolába járni, mint rendes körülmények között. Augusztus 31-ig azonban marad az a szabály, hogy a munkahelyek gyerekfelügyeletet szervezhetnek a 20 hét és 14 év közti gyerekeknek.

Ha egy gyerek után járó ellátás – gyed, gyes, gyet – lejárt volna a veszélyhelyzet alatt, azt automatikusan meghosszabbították, sőt, egy átmeneti időszakban még a veszélyhelyzet vége után is. Ez az átmeneti idő július 1-jén véget ér.

© MTI / Balázs Attila

A gyógyszerkiadás rugalmasabb szabályai viszont megmaradnak az után is, hogy véget ér a veszélyhelyzet. Vagyis a gyógyszert kiválthatja bárki, aki a beteg taj-számát bemondja, és a saját személyazonosságát is igazolja, csak később kell visszatérni a személyes gyógyszerkiváltáshoz vagy a felírási igazoláshoz.

 

Forrás