Az OECD legfrissebb, nyugdíjrendszerekre vonatkozó tanulmánya szerint a magyar nyugdíjasok a nyugdíj előtti keresetük mintegy 60%-át kapják meg nyugdíjként, ami a vizsgált országok között nagyjából középmezőnyt jelent.

A tanulmány kitér a pénzügyi ösztönzők szerepére is a nyugdíjcélú megtakarítások elősegítésében, és bár vannak olyan országok, ahol az alacsonyabb jövedelműek ebből jobban profitálnak, Magyarországról ez nem mondható el.

A magyarok keresetük 60%-át kapják nyugdíjként

Az OECD tanulmánya rámutat arra, hogy milyen a vizsgált országok lakosainak nyugdíjba vonulás utáni jövedelme, a nyugdíj előtti jövedelemhez viszonyítva, illetve, hogy a nyugdíj milyen forrásokból tevődik össze. Magyarországon például a nyugdíj teljes egészében a kötelező állami nyugdíjrendszerből jön, ennek aránya a nyugdíj előtti jövedelemhez viszonyítva 60%. Vannak olyan országok, mint Izland, Dánia vagy Hollandia, ahol a nyugdíj nagyobb részét a kötelező magánnyugdíjrendszerben felhalmozott vagyonból fizetik. Az USA-ban, Kanadában, Írországban vagy az Egyesült Királyságban nagy szerepe van a nyugdíjkifizetésekben az önkéntes nyugdíjmegtakarításoknak is. 

Érdekes adat az is, hogy a kötelező nyugdíjrendszerbe való befizetés Magyarországon az egyik legmagasabb, átlagos dolgozókra vetítve nagyjából 30%-kal, minket csak az olaszok előznek meg. Értelem szerűen minél nagyobbak ezek a százalékok, annál kisebb nyugdíjkiegészítésre van szükség a jövőben. Más kérdés, hogy itthon ezt mind az állami nyugdíjrendszer adja, ami jelentős terhet jelent a költségvetésre. A románoknál vagy a litvánoknál például a hozzájárulás egy jelentős része a kötelező magán-nyugdíjrendszerből jön. 

Mennyire hatékonyak a pénzügyi ösztönzők?

A tanulmány egyik legizgalmasabb felvetése, hogy miképpen tudnák az országok úgy megváltoztatni a pénzügyi ösztönzők rendszerét, hogy azokkal jobban ösztönözzék a nyugdíj-megtakarítási hajlandóságot.

Az OECD tanulmánya kitér arra, hogy a kormányok már jó ideje használják a pénzügyi ösztönzőket ahhoz, hogy segítsék a nyugdíjra való előtakarékosságot. Ezeknek az ösztönzőknek a legelterjedtebb verziója mindeddig a valamekkora adójóváírás vagy adóvisszatérítés volt, mostanság azonban kezdenek elterjedni az olyan ösztönzők, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a jövedelemadóhoz. Ilyenek például a fix összegű támogatások az egyének nyugdíj-megtakarítási számláira.

Az OECD tanulmánya kitér arra, hogy a kormányok már jó ideje használják a pénzügyi ösztönzőket ahhoz, hogy segítsék a nyugdíjra való előtakarékosságot. Ezeknek az ösztönzőknek a legelterjedtebb verziója mindeddig a valamekkora adójóváírás vagy adóvisszatérítés volt, mostanság azonban kezdenek elterjedni az olyan ösztönzők, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a jövedelemadóhoz. Ilyenek például a fix összegű támogatások az egyének nyugdíj-megtakarítási számláira.

A tanulmány szerint minden vizsgált OECD-országban és a kiválasztott OECD-n kívüli országokban vannak pénzügyi ösztönzők a nyugdíjmegtakarítások előmozdítására. Az OECD négy éven át tartó vizsgálata szerint azonban az alacsonyabb bevétellel bírók érzékenyebbek a nem adójellegű ösztönzőkre, mint az adóhoz kapcsolódó kedvezményekre.

Magyarországon a nyugdíjcélú megtakarításokat az állam 20%-os adójóváírással támogatja (összegében maximált). Ugyanez Ausztráliában már 50%, Ausztriában 4,25%, Csehországban lépcsőzetes, Új-Zélandon 50%, Törökországban pedig 25%. Vannak olyan országok, amelyek fix összeggel is hozzájárulnak a nyugdíjcélú megtakarításokhoz, ilyen Németország, Chile, Litvánia, Mexikó és Törökország.

Mennyit spórolunk az adókon, ha van nyugdíjcélú megtakarításunk?

A tanulmány szerint egy átlagos keresetű ember élete során kevesebb adót fizet be, ha ugyanazt a pénzösszeget egy nyugdíjcélú megtakarításba, semmint hagyományos megtakarítási számlára fizeti be. Annak mértéke persze országonként változik, hogy az életen át tartó adófizetés jelenértéke a befizetések jelenértékéhez képest hány százalékot tesz ki. Mindez például mindössze 8% Svédországban és közel 50% Izraelben, Litvániában, Hollandiában és Mexikóban. Magyarországon a nyugdíjcélú megtakarításra nyújtott adókedvezmény jelenértéke az összes hozzájárulás jelenértékének 30%-a. 

Az adatokból kiderül az is, hogy a jövedelemszinttől is függ, ki mennyit profitál az adókedvezményekből. Néhány országban a magasabb jövedelemmel rendelkezők adóelőnye magasabb, mint az átlagos vagy alacsony jövedelmű embereké. Ez látszik Kanadában, Chilében, Dániában, Olaszországban, Japánban, Lengyelországban, Svájcban vagy az Egyesült Királyságban (magasabban vannak a fekete háromszögek).

Vannak olyan országok, mint Észtország, Írország, Lettország, Litvánia, Új-Zéland, Norvégia vagy Törökország, ahol az alacsonyabb jövedelműek kapják a nagyobb pénzügyi ösztönzőket (fehér alakzat magasabban). Ez utóbbi azért lehet, mert ezen országok egy része fix pénzbeli hozzájárulást fizet a nyugdíjra gyűjtőknek, ami az alacsonyabb jövedelműek esetében hatékonyabb támogatási forma, mint az adójóváírás. Az olyan országok pedig, mint

Mennyibe kerülnek az ösztönzők az államnak?

A pénzügyi ösztönzők költsége Ausztráliában és Izlandon a GDP 2-3%-át teszi ki, míg Chilében, Mexikóban, Új-Zélandon vagy Szlovákiában mindössze a 0,1-0,3%-át. Van olyan ország is, mint Dánia, ahol 2035 körül negatívba fordul a GDP-arányos költsége az ösztönzőknek, tehát még pozitív fiskális hatással is bír majd a jövőben. 

Forrás: portfolio.hu