A címben szereplő, sokakban felmerülő kérdés szebben megfogalmazva így szól: mely bankok képesek elérni a legmagasabb bevételi marzsot, illetve mely hitelintézetek rendelkeznek a legtöbb tartalékkal a hatékonyság javítására Magyarországon? Méret, profit és hatékonyság szempontjából állítottak sorrendbe a kilenc hazai nagybankot 2019-es konszolidált beszámolóik alapján.

Nemrég a Takarék Csoport 2019-es IFRS szerinti konszolidált beszámolója is megjelent, így teljes lett a nagybankok tavalyi beszámolók szerinti listája. Mielőtt bemutatnánk ezeket, fontos megjegyezni, hogy

• egyes mérleg- és főleg eredménytételek tartalma nem egységes a bankoknál, az egységes figyelembe vétel pedig nem minden esetben megvalósítható (pl. van olyan bank, amely sem a jelentésében nem szerepelteti, sem a kérdésünkre nem árulta el az általa fizetett bankadó pontos összegét), 
• a teljesítménymutatók és különböző viszonyszámok esetében a bankok sajtóközleményeiben, sajtótájékoztatóiban vagy hivatalos szervek felé való jelentéseiben esetenként az alábbiaktól eltérő számok szerepelnek; erre részben a beszámolók időközben bekövetkezett auditálása, részben pedig az a magyarázat, hogy minden bankra egységes, helyenként egyszerűsített módszertant használtunk. 

Mindezek után lássuk a nagybankok rangsorát!

Méret: a Takarék Csoport a hitelezésben, a Budapest Bank a betétgyűjtésben ugrott nagyot

Az OTP vezető helye a méret szempontjából megkérdőjelezhetetlen: csak a magyar tevékenysége (ez szerepel csak ábráinkon) akkora, mint a három utána következő bank együttvéve. A mérlegfőösszeg szempontjából a 6. helyen álló Takarék Csoportot az Erste és a Raiffeisen is megelőzte. Hat olyan kereskedelmi bankcsoport van Magyarországon, amely 1000 milliárd forint feletti hitelállománnyal rendelkezik.

Nagyot növekedett viszont a Takarék Csoport a hitelezés területén: konszolidált ügyfélhitel-állománya a beszámoló szerint 26%-ot emelkedett, jócskán megelőzve ezzel a második helyen álló Raiffeisent és a harmadik helyen álló Erstét. A jelentés szűkszavú magyarázata szerint „A Hitelek és előlegek növekedését a Csoport lakossági és vállalati hitelállományának növekedése okozta” Takaréknál. Betétállományát és mérlegfőösszegét tekintve viszont a Budapest Bank, az Erste és az OTP magyar tevékenysége nőtt a legnagyobbat.

Bár a takarékszövetkezeti szektor híresen alacsony hitel/betét aránnyal működött, érdekes módon a kilenc nagybanki csoport közül a Takarék Csoportnak a legmagasabb jelenleg a hitel/betét aránya (a hitelezési aktivitás mellett a csoportba integrálódó egykori FHB bankok húzhatták a leginkább felfelé ezt a mutatót). A legkonzervatívabb banknak ebből a szempontból is az OTP mondható, és egyelőre a Raiffeisen és az Erste előtt is óriási tér áll likviditási szempontból a hitelállomány növelésére.

Profit: kilencből csak három bank tudott javítani

A magyar bankszektor (OTP-leánybankok nélküli) legeredményesebb éve nem 2019, hanem 2018 volt, ezt támasztja alá az is, hogy a nagybankok közül például 9-ből 6-nak már csökkent a nyeresége. Az OTP, az Erste és az MKB bankok tudtak csak javítani. Az OTP hazai nyeresége akkora volt, mint a következő négy banké együttvéve.

Az eredmény csökkenése mögött a legtöbb helyen a kockázati költségek romlása áll. 2019-ben még nem a hitelek tömeges bedőléséről beszélhettünk, hanem arról, hogy bár még mindig több értékvesztést írt vissza a bankok többsége, mint amennyit megképzett, az ebben rejlő tartalékok kezdenek kimerülni. Az MKB, az UniCredit, a K&H és a Budapest Bank már tavaly is több értékvesztést volt kénytelen képezni, mint amennyit felszabadított.

A bankok bevételeit mutatja az alábbi ábránk (az adózás előtti eredménnyel együtt), ebből a szempontból az OTP-t és a K&H-t az Erste és a Takarék követi a listán. A kilencedik helyen álló CIB Bank számára viszont úgy tűnik, kihívást jelent a megfelelő bevételi szint elérése, erre a bank rossz költséghatékonysága miatt nagy szüksége lenne (lásd alább).

A bevételek megoszlása részben tükrözi a bankok üzleti modelljét is. Vannak olyan bankok, amelyek az áthárított tranzakciós illetékkel együtt nagyobb nettó díj- és jutalékbevétellel rendelkeznek, mint nettó kamatbevétellel. Az alacsony vállalati kamatmarzsok mellett feltételezhető, hogy többek között nagyvállalati ügyfélkörük magasabb aránya és nekik nyújtott tranzakciós szolgáltatásaik miatt van ez így. A harmadik kategóriánkhoz, vagyis a nettó egyéb bevételekhez sorolt tételek részben a treasuryk tevékenységének eredményét is tükrözik.

Hatékonyság: vannak gondok egyes bankoknál

Cikkünk legnagyobb újdonágértékkel bíró számai talán azok, amelyek a bankok hatékonyságát mutatják be. A tőke- és eszközarányos megtérülés alapján tavaly az MKB, az Erste, a K&H és az UniCredit szerepelt a legjobban, a Takarék, a CIB és a Budapest Bank azonban hátul kullogott. Számításunk szerint a kilenc nagybank átlagos 12,3%-os tőkearányos megtérülése 90 bázispontos (vagyis a ciklus átlagában reálisnak mondható) kockázati költség mellett 8% lett volna.

A megtérülési sorrendre részben magyarázatot ad, hogy eszközállományához képest melyik bank mekkora bevételi marzsot tud elérni, illetve mekkora költséghányad társul mindehhez. Érdekes, hogy bár a legnagyobb bevételi marzs a Takaréknál jelentkezett, itt volt a legnagyobb az eszközarányos költségszint is (a teljes magyar bankszektor hasonló kettősség miatt szokta rendszeresen elmarasztalni az MNB). Utóbbira a tavaly gőzerővel zajló integráció költségei magyarázatot adhatnak, de valószínű, hogy ezek nélkül is az egyik legkevésbé költséghatékonyan működő bankcsoport lett volna a Takarék.  A bevételi marzs szempontjából a lakossági túlsúlyos bankokat találjuk az élen, a költségek terén pedig a Budapest Banknak, sőt a K&H-nak is lehet tennivalója.

A kilenc nagybank összességében 64%-os költség/bevétel aránnyal működött 2019-ben, ami nemzetközi összevetésben nagyon rossznak mondható. Jócskán rontott az átlagon a Takarék Csoport, amelynek az integrációs folymaat ideje alatt 100% fölé kúszott a költség/bevétel aránya, vagyis egyéb tételek nélkül, zéró kockázati költségekkel is veszteséges lett volna tavaly (végül, mint láttuk, kis mértékben nyereséges volt). A szektor átlagánál rosszabb költséghatékonysággal működött a Takarék mellett a CIB, a Budapest Bank és a Raiffeisen is.  

Forrás