A CIG Pannónia Nyrt. irányításának megszerzése lehet az eszköz a hazai biztosítói piacon való nyomuláshoz, ha ez megvan, akkor elindulhat a Takarékbank, az MKB és a Budapest Bank ügyfeleinek becserkészése. Közel 1,9 millió potenciális ügyfélről van szó. Az ő megközelítésükkel meg sem kell várni, amíg lezárul a három bank egyesülése.

Módszeres előkészítéssel jutott el Mészáros Lőrinc és csapata annak a küszöbéig, hogy a cégbirodalma immár egy biztosítót is tartalmazzon, amely aztán meghatározóvá váljon a hazai piacon. Ahogyan az lett a felcsúti milliárdos egy sor érdekeltsége már egyéb ágazatokban, s az lesz a bankszektorban is az MKB, a Takarékbank és a Budapest Bank végre-valahára elismert egyesülésével, amely révén Magyarországon az OTP Bank mögötti második legnagyobb hitelintézetévé lép elő. Ami nagyon is összefüggésben van Mészáros Lőrinc biztosítási szektorban dédelgetett álmával. Lássuk, miként. 

Az első kapavágáshoz egészen 2017 decemberéig kell visszamennünk. Akkor jelentette be a Mészáros-birodalomba tartozó Konzum Befektetési és Vagyonkezelési Zrt., hogy egy 8,2 milliárd forintos tőkeemelés fejében 24,85 százalékos részesedést szerezne a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-ben, cserébe a CIG Konzum-részvények megvásárlásával 6,56 százalékos részesedéshez jutna a cégben.

Eddig nyilvánosságra nem került fontos részlet, hogy a 8,2 milliárdos tőkeemeléshez bankhitelt is igénybe vett a Konzum. Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen a Mészáros-birodalom a terjeszkedése során általában nem saját, hanem idegen forrásból szokott vásárolni. Az Opus-vásárlásra elköltött 4,1 milliárd nem a Konzum Nyrt.-be ment vissza. 

A Magyar Nemzeti Bank, ha hónapokkal később is, de 2018 tavaszán áldását adta a kereszttulajdonlási ügyletre. Ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy Mészáros Lőrinc cégbirodalma a hazai biztosítói piacra is megérkezett. 

 Mészáros Lőrinc vigyázó szemei a biztosítási szektoron

Az már csak formaságnak tekinthető, hogy miután a Konzumot 2019. július 1-jén magába olvasztotta az Opus Global Nyrt., utóbbihoz került a 24,85 százalékos CIG-pakett is.

Az addig logikusnak tűnő építkezést az látszott megtörni, hogy alig néhány hónappal később, tavaly októberben az Opus közölte, a CIG-ben lévő befektetését nem tekinti stratégiainak, vagyis olyan vagyonelemnek, amelyet hosszabb távon is mindenáron meg kíván tartani.

Persze nem volt véletlen az időzítés. Mindezt az Opus a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. leányvállalatát, a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.-t (EMABIT) érintő, az olasz szerencsejátékhoz kapcsolódó biztosításokkal kapcsolatos visszaélések nagysága, és annak következményének hatásai (veszteség) kapcsán jelentette ki. Egyúttal azt is egyértelművé téve, hogy „amennyiben az a helyzet áll elő, amely alapján az EMABIT, vagy a CIG tőkepótlásának szükségessége merülhet fel, az Opus Global kijelenti, hogy a befektetés kapcsán nem kíván és nem fog semmilyen helyzet esetében sem közvetlenül sem közvetett módon pótlólagos tőkebefektetéssel vagy más egyéb pénzügyi segítséggel (tőkejuttatással) élni és ilyen vonatkozásában sem szerződéses sem egyéb kötelezettsége sem áll fenn”.

A CIG EMABIT olasz határon átnyúló tevékenységét 2014 óta műveli, ötezer szerződést kötött Itáliában, félmilliárd eurót meghaladó értékben. Ebből 1372 szerződés esetében, összesen 319,2 millió euró összesített szerződéses limit erejéig a leányvállalat vélt viszontbiztosítási szerződéssel rendelkezett 2015 augusztusa óta az Africa Re-vel, amelyről azonban 2019 szeptember végén az Africa Re közölte, hogy hamisítvány. A szerződés megkötésében résztvevő viszontbiztosítási alkuszok felelősségre vonását a CIG EMABIT megkezdte, a csalás kapcsán feljelentést tett. A társaság a viszontbiztosítási szerződéssel nem fedezett biztosításokból származó veszteségeit 2019. szeptember 25-én 670 millió forintra becsülte. Emellett a biztosító korábban már elszámolt 692 millió forintot.

Abból, hogy az Opus világgá kürtölte, nem tekinti stratégiai befektetésnek a CIG-ben meglévő részesedését, már nem is volt olyan váratlan az újabb húzás, nevezetesen, az eladási szándék nyilvánosságra hozatala. Egy hónappal később, tavaly november végén a CIG és az Opus Global bejelentette, hogy megválnának az egymásban meglévő részesedéseiktől. Eszerint a CIG visszavásárolná az Opus tulajdonában álló részvényeit, egyben eladná a nála lévő Opus-papírokat, továbbá a szintén Mészáros-érdekeltség MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt.-ben birtokolt 16 százalékos részesedést. 

Az Opus-részvények ellenértékének előteremtéséhez azonban a CIG-nek át kellett volna alakítania a tőkeszerkezetét. Anélkül, hogy túlságosan elvesznénk a részletekben, ennek érdekében a saját részvény vásárlására és az osztalékfizetésre rendelkezésre álló tőke összegét úgy tervezték megnövelni, hogy a jegyzett tőkét megemelik a több mint 10 milliárd forintra rúgott szabad tőketartalékból, majd rögvest le is szállítják az eredménytartalék javára.

Erre lett volna hivatott áldást adni a CIG december 21-ére összetrombitált rendkívüli közgyűlése. Ám erre már nem került sor, lévén, hogy egy nappal korábban újabb fordulat következett a már addig sem szokványos történetben: a biztosító menedzsmentje visszavonta az előterjesztést, arra hivatkozva, hogy mégsem vásárolják vissza az Opus tulajdonában lévő részvényeiket, mint ahogy az ő Opus-papírjaikat sem adják el. A miértre az volt a válasz, hogy a két cég közötti tárgyalások még nem fejeződtek be.

Mégis csak stratégiai befektetés?

A következő fejleményre egészen ez év június végéig kellett várni, amikor a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. közgyűlési felhatalmazás alapján egy mega-tőkeemelést jelentett be, 6,3 milliárd forinttal, több mint 9,4 milliárdra. De nem friss pénzből, hanem úgy, hogy a CIG-részvények névértékét megháromszorozzák, 33-ról 100 forintra. Ami azt jelenti, hogy a tulajdoni arányok nem változnak, így Mészáros Lőrinc Opusa marad a biztosító fő, 24,85 százalékos tulajdonosa A tőkeemelés okáról a tájékoztatás nem szólt, ám abban szerepet játszhatott, hogy a CIG 2018-ban még pozitív eredménye 2019-re negatívba fordult: 638,8 milliós veszteséggel zárt, szemben a tavalyelőtti, közel 1,8 milliárdos nyereséggel.

Ám ezzel még nem volt vége a váratlan eseményeknek. E hét kedden ugyanis a CIG azt tette közzé a Budapesti Értéktőzsde honlapján, hogy az Opus rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezte, arra hivatkozva, hogy az Opus és a CIG közötti tárgyalások nem vezettek eredményre az egymásban lévő tulajdonrészek átrendezéséről. Ráadásul a Mészáros-érdekeltség a biztosító működésében – idézzük – „számos ponton lát olyan személyi, működésbeli tényezőket, amelyek javítása a CIG Nyrt. fenntartható, a felügyeleti hatósági elvárásoknak is mindenben megfelelő üzletmenete és így végső soron a részvényesi értékmaximalizálás szempontjából kiemelten fontos”. Egyúttal az Opus igazgatósági, felügyelőbizottsági és auditbizottsági tagok visszahívását, s a helyükre új tisztviselők megválasztását kezdeményezte. A CIG igazgatóságának a törvény szerint nyolc napja van arra, hogy döntsön a közgyűlés összehívásáról, ez a határidő július 15-én jár le. Úgy tudjuk, ez előtt egy nappal, július 14-én, azaz jövő kedden tűzi ki a rendkívüli közgyűlés időpontját – ebben a törvény szerint nincs mérlegelési lehetősége, ezt kötelező megtennie –, ami tehát a legalább 30 napos kötelező átfutási idő miatt augusztus közepe lehet.

A fentiekből ugyanakkor az a következtetés vonható le, hogy – tavaly októberi kijelentésével ellentétben – az Opus számára igenis fontos a CIG-részesedés, azt mégis csak stratégiainak tekinti. Ez logikus is, hiszen a Mészáros-birodalomnak ma már minden fontosabb hazai gazdasági ágazatban van érdekeltsége, így miért pont a biztosításban ne lenne, illetve maradna? Márpedig a CIG a biztosítási piacon járatosak szerint jó alap lehet arra, hogy a felcsúti milliárdos a másutt már megszokott mértékű piaci terjeszkedést ebben az ágazatban is megvalósítsa.

E szándékára először akkor lehetett következtetni, amikor 2018 márciusában Mészáros Lőrinc a feleségével együtt beszállt a biztosítási alkuszok piacán gőzerővel terjeszkedő Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-be, amelynek többségi tulajdonosa a Keszthelyi Holding Zrt., mely céget 2015 januárjában alapította a névadó, Keszthelyi Erik. Az időpont, 2018 márciusa lényeges: mint cikkünk elején már említettük, akkor várt arra a Mészáros-érdekeltségű Konzum, hogy a CIG-ben közel 25 százalékos részesedést szerezzen. 

Ami pedig a Hungarikumot illeti, nem véletlenül e cégre esett Mészáros választása. Keszthelyi Erik érdekeltsége ugyanis az alapvetően állami vállalatok számára kiközvetített szerződések révén meglehetősen agresszíven terjeszkedett: míg 2014-ben még a tizedik legnagyobb hazai alkusz volt, addig 2018-ban már a második (frissebb, azaz 2019-es adatok még nem jelentek meg) volt. Árbevétele tavalyelőtt már meghaladta a 4 milliárd forintot, így már csak a 6,34 milliárddal piacvezetőnek számító német OVB-csoport magyar leánya állt előtte a ranglistán.

Keszthelyi cége 2020-ba fordulva egy újabb szintet látszik lépni, egyúttal egyre jobban körvonalazódik a kívülállók számára is, hogy mi a Mészáros Csoport célja a hazai biztosítási szektorban, amiben a CIG szerepe jelentős lehet. 

Ehhez azt kell felidéznünk, hogy a Hungarikum a korábbi években több alkuszcég felvásárlásával is terjeszkedett. Az egyik ilyen volt az Agenta-Consulting Kft., amelyet idén február 19-én HUNBankbiztosítás Közvetítő Kft.-re kereszteltek át. Alig két és fél hónappal később, május elején pedig a Takarék Csoport központi bankja, az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. bejelentette, 25 százalékos részesedést vásárolt a HUNBankbiztosítás Kft.-ben. (A Takarékbank sem áll távol Mészárostól, vezetője, Vida József már többször lenyilatkozta, hogy jó barátja a felcsúti milliárdosnak.) A Takarékbank beszállásáról kiadott közlemény indoklása alapján az vihette rá az üzletre Vidáékat, hogy országos fiókhálózatában a harmadik negyedévtől immár nemcsak egy bizonyos, hanem akár valamennyi hazai biztosító termékét értékesítheti, lakosságit és vállalatit egyaránt.

S ezzel már meg is érkeztünk a lényeghez. Amennyiben a CIG-en belül az Opus átvehetné a teljes irányítást, akkor megnyílhatna az út azelőtt, hogy a Takarék Csoport immár kizárólag, vagy alapvetően a CIG biztosításait értékesíthesse. Már ez sem lebecsülendő, lévén, hogy a Takarék Csoport több mint 1,1 millió ügyféllel rendelkezik. Ám e szám az MKB-val és a Budapest Bankkal való egyesülést követően még tovább nőhet, a három pénzintézet közös becslése szerint az általuk létrehozandó szuperbank csaknem 1,9 millió kliensnek nyújthat termékeket és szolgáltatásokat.

Csak, hogy a lehetőségeket (és persze a kihívásokat) érzékeltessük: a hazai biztosítási szektor teljes bruttó díjbevétele 2019-ben közel 1200 milliárd forint volt, ehhez a két CIG-biztosító alig 27,5 milliárdot tett hozzá, ez alig valamivel több mint 2 százalékos piaci részesedés. Az 1,9 milliós potenciális szuperbanki ügyfélszám persze nem azt jelenti, hogy valamennyien biztosítást is kötnek, mint ahogy azt sem, hogy pont a CIG-nél, ám a három bank egyesített erői exponenciálisan többnek tűnnek, mint amennyi munícióval e biztosító ma rendelkezik.

Most már csak az a kérdés, hogy a CIG közgyűlése áldását adja-e a mostani menedzsment és vezető tisztségviselők leváltására. Hiszen hiába az Opus a legnagyobb részvényes, a 25 százalékot sem elérő szavazati ereje önmagában nem elégséges ahhoz, hogy a javaslata győzedelmeskedjék. A többi tulajdonos közül csak az 5 százalék feletti pakettel rendelkezőket ismerjük, az annál kevesebbet birtoklók kilétét ugyanis a törvény szerint a cég nem köteles felfedni. 

A másik három, 5 százaléknál nagyobb pakett felett diszponáló részvényes közül a Vinton Vagyonkezelő Kft. a legérdekesebb, s nem csak azért, mert neki van az Opus után a legnagyobb, 13,08 százalékos részesedése. Hanem azért, mert e kft négy tagjának egyike Bayer József, aki mindenekelőtt a magyar média egyik legfajsúlyosabb és legbefolyásosabb szereplőjeként lehet ismert a közvélemény előtt, 1989-2019 között ő irányította az Axel Springer Kiadót. A másik három tag pedig a felesége és két gyermeke.

Az ígéret földje

Márpedig forrásaink szerint az Opus és Bayer nem egy követ fújnak, Mészárosék Bayeréknek róják fel, hogy a CIG 2013-2020 között nem használta ki a biztosítási piacban rejlő üzleti lehetőségeket. Erre utalt az Opus a rendkívüli közgyűlés összehívásának indoklásában: „számos ponton lát olyan személyi, működésbeli tényezőket, amelyek javítása a CIG Nyrt. fenntartható, a felügyeleti hatósági elvárásoknak is mindenben megfelelő üzletmenete és így végső soron a részvényesi értékmaximalizálás szempontjából kiemelten fontos”.

A 2017 végén elindított deal is már azzal kecsegtetett, a CIG termékeit a már akkor is Mészáros-érdekeltségű MKB mellett a Takarékbank és a Budapest Bank is értékesíteni fogja. Erre azonban nem került sor, sőt június 30-án még az MKB is felmondta – féléves határidővel, 2020. december 31-jével – a CIG-csoporttal fennálló, együttműködési és biztosításközvetítésre irányuló szerződését. Ami egyfajta nyomásgyakorlásként is felfogható atekintetben, hogy a részvényesek adjanak zöld jelzést az Opusnak.

Forrásaink szerint az új garnitúra azt ígéri, a már taglalt nagyágyúkkal a háta mögött nemcsak az élet- és vagyonbiztosításokban nyomulna, hanem a ma még kiaknázatlan egészségbiztosítások terén is. Megint csak, hogy érzékeltessük: míg a nem-élet ág összesített bruttó díjbevétele 2019-ben 650 milliárd forintra volt tehető, az élet-ágé pedig 550 milliárdra, addig jelenleg csak elvétve léteznek egészségbiztosítások. Szakértők azonban arra számítanak, hogy mivel már tavaly is az egészségügyi kiadások 30 százalékát magánforrásból finanszírozták, megnő az igény az egészségbiztosítások iránt, s azok bruttó díjbevételei 2025 körül elérhetik a 600 milliárdot, azaz a másik két piaci szegmens mostani szintjét. 

Alapvetően az egészségbiztosítási piac meghódításának vízióját, emellett a másik két szegmensben való térhódítást vázolhatja fel tehát az Opus a CIG rendkívüli közgyűlésén. Már csak az a kérdés, sikerül-e meggyőzniük a Bayer-családon kívüli részvényeseket. Köztük van – ahogy már említettük – további két ismert, 5 százalék feletti részvényes: az egyik a tőzsdei befektetésekben régi motorosnak számító Móricz Gábor, 5,29 százalékos pakettel, a másik a Kaptár Befektetési Zrt., amelynek 2019-es éves beszámolója szerint 48 tulajdonossal rendelkezik, ebből 3 társaság és 45 magánszemély. Egyiküknek sincs meghatározó részesedése, 10 százalékot meghaladó tulajdona is csak Móricznak (22,5 százalék). Rajtuk kívül a CIG-részvények több mint felének a gazdája nem ismert.

Összefoglalva tehát az Opus azzal kecsegteti a részvényeseket, hogy a Mészáros Lőrinc nyújtotta háttérrel erős nyomulásba kezd a CIG (ehhez információink szerint esetleg ma még külföldi kézben lévő biztosítók felvásárlását is fontolgatja), ami siker esetén a részvények árfolyamának emelkedését is maga után vonhatja (mint ahogy az történt a többi tőzsdés NER-es céggel, lásd Opus, 4iG, Appeninn stb.). Amire szükségük is lenne, hiszen a 2010 novemberében nagy dérrel-dúrral a tőzsdére bevezetett CIG-részvények immár közel 10 éve meg sem közelítették a 938 forintos kibocsátási árukat – de még a biztosítói ügyfeleknek kedvezményesen nyújtott 750 forintost sem. Bár 2018 elején egy ideig kacérkodtak az 500 forinttal, jelenleg ugyanott tanyáznak, ahol a cég tőzsdei történetének nagy részében: 200 forint körül (most éppen az alatt). Ugyanakkor ott van a másik oldal, miszerint azért ez a cég mégis csak a Mészáros-birodalmat erősítheti majd, ami nem biztos, hogy minden jelenlegi CIG-részvényesnek tetszik – már csak elvi okokból sem. Néhány hét múlva okosabbak lehetünk. 

 

Forrás