Mi tudjuk hová tartunk!
Határozott céljaink, tudatos elképzeléseink vannak a jövőt illetően, s reményeink szerint együtt, közösen olyan erőket mozgathatunk meg, melyre külön-külön képtelenek lennénk.
2020.08.18
Megbolondította a koronavírus a lakosság megtakarításait, hatalmas meglepetés az életbiztosításoknál - Portfolio cikk
Új életbiztosítások kötésével és a régiek megtartásával válaszolt a magyar lakosság a koronavírus miatti bizonytalanságra: 10 éve nem látott nettó értékesítést mutatnak az MNB friss számai ezen a piacon. A karantén időszakának a legnagyobb sztárja azonban egyértelműen a folyószámlán tartott pénz lett, az értékesítés lassulása ellenére az állampapír áll idén a második helyen, a jó öreg készpénz pedig a harmadikon. Az MNB ma közzétett „Előzetes pénzügyi számla” statisztikáit néztük meg a megtakarítási piac szempontjából.
A koronavírus ellenére nem igazán látni, hogy az idei első félévben romlott volna a magyar lakosság megtakarítási képessége. Az egy évvel korábbi 1274 milliárd forint után 1929 milliárd forintnyi friss pénz áramlott a lakossági megtakarítások piacára hat hónap alatt, a különbözetet becsléseink szerint a törlesztési moratórium nagyjából meg is magyarázza. A háztartások bruttó pénzügyi vagyona 63 191 milliárd forintra emelkedett, adósságokkal csökkentve ez 52 341 milliárd forint.
Nem a megtakarítási piac lassulása, hanem az átrendeződése az, ami igazán látványos. Az alábbi ábra azt mutatja például, hogy 2019 nagy slágere, a lakossági állampapír értékesítése lelassult. Elmondható, hogy
100 ÚJ LAKOSSÁGI FORINTBÓL TAVALY MÉG 65 FORINT KERÜLT ÁLLAMPAPÍRBA, AZ IDEI ELSŐ FÉLÉVBEN VISZONT „CSAK” 24 FORINT. DÖNTŐEN ÓVATOSSÁGI OKOKBÓL TOVÁBBI 32 FORINT FOLYÓSZÁMLÁN KÖTÖTT KI IDÉN, 20 FORINT PEDIG KÉSZPÉNZBEN.
A folyószámlák gyarapodásával fémjelzett óvatosság mellett a befektetési kedv visszatérése is megfigyelhető. Ahogy múltkori cikkünkben rámutattunk, a tőzsdei részvények vétele is felpörgött, a nettó tranzakciók szempontjából ezek kerültek a negyedik helyre: 177 milliárd forintnyi friss lakossági pénz áramlott a tőzsdére fél év alatt.
Ahogy a fenti ábrán látható, a nyugdíjpénztárak és az életbiztosítások is magukhoz tértek a második negyedévben. Bár a nyugdíjpénztárakba nagyjából másfélszer annyi friss pénz áramlott ezen három hónap alatt, mint életbiztosításba, ez utóbbit érdemes most kiemelni:
UTOLJÁRA EGY ÉVTIZEDDEL EZELŐTT, 2010 TAVASZÁN FORDULT ELŐ, HOGY A MOSTANI 24 MILLIÁRD FORINTNÁL NAGYOBB LETT VOLNA AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSOK NETTÓ NEGYEDÉVES TRANZAKCIÓJA.
Úgy tűnik, az óvatossági megfontolások itt is működtek, és az értékesítők sikeresen érveltek azzal, hogy koronavírus idején és digitális csatornákon is érdemes életbiztosítást kötni. Az életbiztosítások online értékesítése szempontjából a koronavírus elintézte, amit korábban elképzelni sem lehetett.
Az idei év összességében még nem bizonyítja a kockázatvállaló befektetők igazát: mind a tőzsdei részvények és a befektetési jegyek, mind pedig az életbiztosítások és a nyugdíjpénztárak esetében mínuszban vannak egyelőre összességében a befektetők, ebben a négy kategóriában összesen a tőkepiaci szempontból erős második negyedév ellenére is még 284 milliárd forintos (főleg nem realizált) bukóban vannak a befektetők.
A befektetési jegy az egyetlen olyan jelentősebb eszköztípus, amely mind a tranzakciók, mind az átértékelődések szempontjából negatív teljesítményt mutatott az első félévben, ennek következtében egyedüliként kisebb volt június végén a befektetési alapokban fekvő vagyon 2020 közepén, mint 2019 végén, a csökkenés 2,9%-os. Önmagához képest a legnagyobb növekedést a folyószámlabetét, a készpénz és az állampapír produkálta.
A járvány és a nyomában felpörgő digitalizáció ellenére a
KÉSZPÉNZ TOVÁBBRA IS TÖRETLEN NÉPSZERŰSÉGNEK ÖRVEND.
Tavaly még úgy tűnt, hogy ha nem is áll meg a készpénzállomány növekedése, legalább sikerül tartósan egyszámjegyű mértékre leszorítani az éve állománynövekedést. Ez most megint nincs így: az elmúlt egy évben 12,3%-kal tovább nőtt a forgalomban lévő készpénz állománya Magyarországon.
A jegybank forrásoldalának egyik alkotóelemét jelentő készpénzállomány július végére 7000 milliárd forintra emelkedett, az állomány 78%-a található a magyar lakosságnál.
Ezzel az állampapírok és a folyószámlabetétek mellett a harmadik legnagyobb, tágabb értelemben vett megtakarítási formáról van szó.
RÖVID TÁVON NEM VÁRUNK JELENTŐS VISSZARENDEZŐDÉST A HAZAI MEGTAKARÍTÁSOK PIACÁN, A FOLYÓSZÁMLA-BETÉTEK TOVÁBBRA IS ÓVATOSSÁGI PUFFERKÉNT SZOLGÁLHATNAK A HÁZTARTÁSOK EGY RÉSZE SZÁMÁRA. HOGY MEGKEZDŐDIK-E A STATISZTIKÁKBAN IS LÁTHATÓ MÓDON A MEGTAKARÍTÁSOK FELÉLÉSE, AZ NAGYBAN FÜGG A KORONAVÍRUS KÖVETKEZŐ HULLÁMAITÓL.