Már a második negyedévben jelentősen megugrott Magyarország GDP-arányos adóssága a gigantikusra hízott költségvetési hiány és a gazdaság visszaesése miatt. A járvány esetleges második hulláma miatt a második féléves tendenciák is bizonytalanok, de elővettük a szokásos modellünket, melyben bizonyos forgatókönyveket szoktunk felrajzolni. Nagyon pesszimista esetben akár hatéves csúcsra is emelkedhet az államadósság-rátánk, vagyis hosszú évek izzadságos munkáját nullázhatja le a koronavírus-járvány.

Már megugrott az adósságunk

A tavaly év végi 66,3%-ról fél év alatt 71,9%-ra emelkedett Magyarország GDP-arányos államadóssága, ez 2018 harmadik negyedéve óta a legmagasabb volt – derül ki az MNB által hétfő reggel közölt előzetes adatokból. Bár 2018 nem volt olyan régen, de ahogy az alábbi ábrán látszik, a két éves visszaugrás egyetlen negyedév alatt történt, vagyis igen éles a fordulat az adóssággörbében.

Érdemes kiemelni, hogy még csak előzetes adatokról van szó, amiben becsült GDP-vel számolnak, vagyis a felülvizsgálatok során valószínűleg még emelkedni fog a 71,9%-os ráta. A tendencia egyértelmű, egyszerre két ok váltotta ki az emelkedő adósságrátát:

1. Egyrészt az adósság nominális összege jelentősen emelkedett, az ÁKK adatai szerint a központi költségvetés adóssága három hónap alatt majdnem 1500 milliárd forinttal hízott. Ebben elsősorban a költségvetés hatalmas hiánya játszott szerepet. A Pénzügyminisztérium statisztikája szerint fél év alatt 1837 milliárd forintos deficitet halmozott fel a büdzsé. Részben ennek finanszírozására kellett tavasszal összesen 3,5 milliárd euró értékben devizakötvényeket kibocsátania Magyarországnak. Emellett a forintkibocsátásokat is fel kellett pörgetni, jó ideje már hetente tart kötvényaukciókat az adósságkezelő a korábbi kétheti rendszeresség helyett.
2. Másrészt a gazdaság 13,5%-kal zuhant a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, az első negyedévhez képest pedig 14,5%-kal zsugorodott a GDP. Vagyis adósságrátában nagyon erős a nevező hatás, a GDP csökkenése önmagában megemeli a rátát

VAGYIS AZ OSZTÁS (ADÓSSÁG/GDP) SZÁMLÁLÓJA NAGYOBB, NEVEZŐJE PEDIG KISEBB LETT.

Mi lesz így az év végére?

Már az első félév folyamatai alapaján borítékolható az adósságráta jelentős megugrása. De mennyire ugorhat meg ez az arány? Ez alapvetően két dologtól függhet:

• Mennyi lesz az adósság összege az év végén. Itt abból indulhatunk ki, hogy a tavaly év végi 30 324 milliárd forinthoz a 2020-as költségvetési hiány adódik majd. Vagyis az első kérdés az, mennyi lesz a költségvetés hiánya.
• A második kérdés pedig az, mennyivel esik vissza a GDP idén, vagyis mennyi lesz a bruttó nemzeti össztermékünk az év végére.

Vagyis két változóról beszélhetünk, ezeket illesztettük be egy szokásos adósságmodellünkbe. Az adósság kapcsán annyit tudunk, hogy június végén 32 432 milliárd forint volt az államháztartás adóssága, a költségvetési hiány pedig 1837 milliárd forint volt. Ezzel fél év alatt majdnem teljesült az egész éves cél, ennek ellenére a kormány hivatalosan továbbra is 3,8%-os GDP-arányos deficitcéllal számol.

Azonban a közelmúltban Varga Mihály pénzügyminiszter is arról beszélt, hogy a vártnál nagyobb lehet a gazdaság visszaesése, a hiány pedig más országokhoz hasonlóan a GDP 8-10%-át is elérheti.

RÉSZBEN EMIATT A MI HÁROM FORGATÓKÖNYVÜNKBEN 5, 7 ÉS 9%-OS DEFICITTEL SZÁMOLUNK.

A másik változó a GDP nominális összege, ahol a visszaesés mellett még egy kiegészítést kell tennünk, létezik az úgynevezett GDP-deflátor, ami gyakorlatilag a nemzetgazdasági szintű inflációval írható körül a legegyszerűbben. Itt nem bonyolítottuk túl, fixen 3 százalékos áremelkedéssel kalkuláltunk. A gazdaság visszaesésével kapcsolatban pedig azzal számolunk, hogy

4 VAGY 6, ESETLEG 8 SZÁZALÉKOS LEHET A ZSUGORODÁS.

Vagyis a két változóból és a három-három forgatókönyvből összesen kilenc lehetséges adósságpálya rajzolódik ki az év végére.

• A legoptimistább esetben (4 százalékos gazdasági visszaesés, 5 százalékos hiány) is 70% felett lenne az adósságráta december végére, de csökkenne a második félévben.
• A másik véglet egy 8 százalékos gazdasági visszaesés és 9 százalékos deficit, ebben az esetben 77,4% lehetne az államadósság a GDP-arányában az év végén.

EZ LENNE A KÉT VÉGLET, VAGYIS HA NEM LESZ MÉG ENNÉL IS EXTRÉMEBB A VALÓDI FORGATÓKÖNYV, AKKOR 70-77 SZÁZALÉK LEHET AZ ADÓSSÁGUNK A GDP ARÁNYÁBAN IDÉN.

70 százalék felett utoljára 2018 végén volt a ráta, a 77 százalék feletti arány viszont 2013 vége óta nem látott adósságrátát jelentene.

Fontos kiemelni, hogy a kilenc forgatókönyv között nagyobb különbség van, mint elsőre látszik. A növekedés és a hiány között ugyanis kapcsolat van: a nagyobb hiány rövid távon élénkíti a gazdaságot. Vagyis ha a gazdaság annak ellenére zsugorodna 8%-kal, hogy közben a költségvetési túlköltekezés a GDP 9%-ára rúg (vagyis erőteljesen élénkíti a gazdaságot), az egy sokkal súlyosabb válsághelyzetet jelent, mint ha a koronavírust 4%-os recesszióval úsznánk meg, a lagymatag élénkítő lépések ellenére. Mi ezt a belső összefüggést a számításunkban nem boncolgatjuk, csupán aritmetikaliag mutatjuk meg, hogy az egyes gazdasági helyzetekből milyen adósságráta adódik. (Természetesen azzal az összefüggéssel viszont számoltunk, hogy ugyanaz a GDP-arányos költségvetési hiány az egyes növekedési forgatókönyveknél eltérő nominális hiányt jelent.)

Mikor érhetjük el újra a 2019-es szintet?

Alapesetben most minden szakértő azzal számol, hogy a járvány miatt átmenetileg ugrik csak meg a költségvetés hiánya és jó eséllyel a gazdaság visszaesése sem lesz tartós. Így pedig a jövőbeli adósságpálya is bizonytalan lehet, hiszen két tényező játszik majd szerepet:

• Egyrészt ha a GDP 2021-ben visszapattan, akkor az adósságnövekedés egy része gyorsan eltűnik majd. A megugrás ugyanis részben abból áll, hogy a nominális GDP, mint nevező csökken. Azt persze egyelőre nehéz becsülni, mikor érhetjük el a 2019-es szintet, a pesszmistább elemzők szerint ez akár évekig is eltarthat, mások gyorsabb korrekciót várnak.
• Másrészt viszont az idei magas egyszeri költségvetési hiány tartósan megemeli az adósság nominális összegét, vagyis a tavalyi 66,3 százalékos ráta újbóli elérése hosszú folyamat lehet majd.

Forrás