Mi tudjuk hová tartunk!
Határozott céljaink, tudatos elképzeléseink vannak a jövőt illetően, s reményeink szerint együtt, közösen olyan erőket mozgathatunk meg, melyre külön-külön képtelenek lennénk.
2020.09.16
Már látszik, mi jöhet a hitelmoratórium után - HVG cikk
Az MNB ügyvezető igazgatója szerint a törlesztések ütemezése lehet az egyik könnyítés a moratórium lejárta után.
A sérülékeny adósokra fókuszáló megoldás bevezetését javasolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a törlesztési moratórium lejárta után – mondta a Portfolio hibrid Hitelezés 2020 konferenciáján Fábián Gergely, a jegybank ügyvezető igazgatója.
Fábián elmondta, a fennálló jogosult hitelállomány 40-50 százaléka van moratóriumban és 2000 milliárd forint likviditás maradt a lakosságnál és a vállalatoknál.
A háztartások esetében a magasabb kamattal rendelkező, rövidebb futamidejű, fedezetlen fogyasztási hitelek esetében, a vállalatoknál pedig a kis- és mikrovállalatoknál magasabb az átlagnál a moratóriummal élők aránya.
A Portfolio cikke szerint azt is elmondta az ügyvezető igazgató, hogy a moratóriummal élő ügyfelek 10-15 százaléka, 160-240 ezer háztartási adós lehet sérülékeny a jövedelmi helyzet és a munkaerőpiaci státusz változása, a moratórium nélkül várhatóan fellépő fizetési nehézségek alapján.
A moratórium lejárta után a Magyar Nemzeti Bank egy célzott, sérülékeny adósokra fókuszáló megoldást javasolt. Fontos szerintük, hogy átlátható és egyszerűen igényelhető, átmeneti és ösztönző megoldás jöjjön. Ilyen lehet Fábián Gergely szerint
a kamatfizetési kötelezettség fenntartása vagy a teljes törlesztések ütemezett visszavezetése.
A szakember szerint a cégeknél már bonyolultabb a helyzet, mert 14 ezer milliárd forint feletti szállítói kötelezettséggel is rendelkeznek, amire nem vonatkozik a moratórium. Fábián úgy gondolja, ha a vállalatok nem tudják fizetni a kötelezettségeiket, az továbbgyűrűzhet a gazdaságban.
Megfogalmazott némi kritikát is az MNB-s vezető. Mint mondta, jelenleg életképes vállalkozások és modellek is bajban vannak, viszont a reorganizációt nem támogatja a jogszabályi környezet és így csődeljárásból gyakran felszámolásba kerülnek a cégek.