Tavaly állt elő az MNB a jóléti alapok létrehozásának ötletével, ami a teljes magyar nyugdíjrendszert gatyába rázhatná. Rázhatná, ha lenne érdemi előrelépés, de az MNB Portfolio-nak küldött válasza szerint azóta is a jogalkotónál van a javaslatcsomag. Pedig a koncepció a magyar nyugdíjpiaci szereplők szerint is évtizedes problémákat oldana meg, az ötletnek egyik alapjául szolgáló lengyel munkavállalói tőkeprogram mindeközben meg már annyi tagot számlál, mint a teljes magyar önkéntes pénztári piac.

Tavaly februárban jött ki a jóléti alapok létrehozásának ötletével az MNB az akkor frissen publikált versenyképességi programjában.  Az önkéntes- és egészségpénztárak összevonása, valamint az állam, a vállalatok és a foglalkoztatottak együttes nyugdíj-hozzájárulása a szakma szerint mind megoldást jelentene a magyar nyugdíjrendszer problémájára, mégis, a jóléti alapok ötlete azóta is csak ötlet.

A jóléti alapok működésének lényege:

A munkáltatók a munkavállalói befizetéseket hasonló összeggel adó-és járulékmentesen (vagy kedvezményes adózással) egészíthetnék ki opcionálisan, vagy az ajánlott mértékig kötelezően.

Az állam a két szereplő befizetése mellé további adókedvezményeket biztosítva (munkavállalói befizetések után szja-visszaigénylés, munkáltatói befizetés adóalapból történő leírása) tehetné a rendszert még vonzóbbá.

A csökkenő adókörnyezetben célszerűbb lehet egy normatív jellegű állami támogatás bevezetése a jelenleginél alacsonyabb limittel. A támogatás mértéke sávozható, például az alapeset választása esetén 10 százalék, magasabb bérarányos vállalás esetén 20 százalék normatív támogatás kerülne jóváírásra az egyéni számlán, de például a mai 150000 forintos limit leszállítható 100000 forintra. Ezzel az ösztönzés mainál szélesebb kört tudna rendszeres megtakarításra bírni.

További lehetőségként jött elő a gyermekvállalás ösztönzése a megszületett gyermekek után fizetett egyszeri juttatással a nyugdíjkiegészítő számlára, vagy a normatív támogatásnövelésével. Az új támogatási rendszer nem érintené a nyugdíjbiztosításokat, ott a jelenlegi adójóváírás és limitek megtartásával lenne biztosítható a további megtakarítás lehetősége.

Alanyi jogú tagság járna a kiegészítő nyugdíjalapokban, hasonlóan, mint a briteknél, az amerikaiaknál, az olaszoknál vagy a lengyeleknél. A munkavállalók tehát alanyi jogú tagság mellett dönthetnek a befizetésről és annak mértékéről. Ennek adminisztrációja leghatékonyabban a munkáltatókon keresztül valósulhat meg.

A jóléti alapokba érkező befizetések különböző célokat szolgálnak, ennek érdekében a nyugdíj-és egészség zseb egymástól elkülönül. Bizonyos élethelyzetekben, mint első lakás vásárlása, gyerekszületés, vagy rendkívüli családi események (családfenntartó munkanélkülisége, idős hozzátartozó ápolása) a zsebek átjárhatók lennének, mellyel a jelenleg a rendszerből hiányzó fiatalok körében is ösztönözhetővé válna a nyugdíjcélú és egészségcélú megtakarítási hajlandóság.

Pedig minden eddiginél fontosabb lenne a fiatal munkavállalók ösztönzése az öngondoskodásra, az önkéntes pénztárak tagjainak átlagéletkora folyamatosan emelkedik, a rendszer csak kevés sikerrel tud fiatalabb korosztályt bevonzani, különösen, mióta megváltoztak a cafeteria szabályok, amelynek nyomán a munkáltatók is kevésbé érdekeltek a nyugdíjkiegészítés biztosításában. 

Nemrég írtunk arról a friss számok alapján, hogy a fiatalabb, 16-29, illetve 30-44 év közöttiek aránya az önkéntes pénztári tagokon belül minden évben egyre csökken:

Ehhez képest a jólét alapokhoz ötlettel szolgáló lengyel nyugdíjpiacon a fiatalabb korosztály sokkal markánsabban képviseli magát a tagok között (tavaly év végi állapotok szerint):

Utánakérdeztünk az MNB-nél, történt-e az elmúlt bő másfél évben előrelépés a jóléti alapok létrehozásában, de nem lettünk sokkal okosabbak. A felügyelet annyit árult el, hogy a jóléti alapokra vonatkozó javaslatcsomagot előterjesztették a jogalkotó felé, de, hogy pontosan hol tart ennek megvitatása vagy elfogadása, nem árulták el.

Az MNB kérdésükre annyit még közölt, hogy a jóléti alapok

bevezetéséről, jellemzőiről – amelyek kétségtelenül nagy horderejű, ezért kellő előkészítést igénylő változást jelentenek a nyugdíj és egészség célú öngondoskodás terén is – folyamatos szakmai egyeztetések zajlanak az MNB-n belül és egyéb partnerekkel is.

Megkérdeztük a Pénzügyminisztérium sajtóosztályát is, hogy áll a jóléti alapokra vonatkozó javaslatcsomag elfogadása, cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, de mihelyst megérkezik, beszámolunk róla olvasóinknak.

A Pénztárszövetségtől úgy tudjuk, hogy a pénztári szektor a jóléti alapokkal kapcsolatos esetleges munkáról, bármilyen továbblépésről hivatalos értesítést a mai napig nem kapott, a pénztári szektor szolgáltatóival vagy munkáltatói szektorral történő esetleges egyeztetésről, megkereséséről pedig nincs tudomásuk.

Pedig a nagy hazai önkéntes pénztárak vezetői egyetértenek abban, hogy a jóléti alapok bevezetése itthon nagyban hozzájárulna a nyugdíjprobléma orvoslásához. Ehhez viszont elengedhetetlen a megfelelő kommunikáció, és annak megértetése a nyugdíjra gyűjtőkkel vagy ezen gondolkodókkal, miért lehet jó egy alanyi jogú tagság. 

Mindeközben Lengyelországban

Miközben itthon még nincs érdemi döntés a jóléti alapok elindulásáról, a lengyeleknél már elindultak a jóléti alapoknak is példával szolgáló munkavállalói tőkeprogramok (PPK). Ezeknek fontosabb jellemzői:

• A PPK-ban való részvételre a 18 és 55 év közötti munkavállalók jogosultak, mintegy 11 millió ember. (A programba az is jelentkezhet a munkaadójánál, aki 55-70 év között van).
• A PPK-ban megtakarított tőkét magánvagyonnak tekintik és örökölhető lesz.
• A munkavállalók a bruttó fizetésük 2-4 százalékát fizetnék be egyéni számlájukra, a munkáltatók ehhez további 1,5-4 százalékkal járulnának hozzá. A minimálbér 1,2-szeresénél alacsonyabb kereset esetében a befizetés 0,5 és 2 százalék között mozog.
• Az állami költségvetésből pedig minden munkavállaló után 250 zloty (mintegy 19-20 ezer forint) kezdeti hozzájárulást és 240 zloty (mintegy 18,5 ezer forint) éves támogatást fizetnek ki.
• A csatlakozás automatikus, a rendszerből való kilépés bármikor lehetséges. A munkavállalónak ez utóbbi esetben vissza kell téríteni a számlájára folyósított állami támogatást és a foglalkoztatói hozzájárulás 30 százalékát, valamint be kell fizetnie a megfelelő jövedelemadót.
• A 60 éves életkor elérése után igényelni lehet a megspórolt összeget. Természetesen van lehetőség arra, hogy előbb is hozzá lehessen nyúlni a pénzhez. Ha például a házastárs vagy a gyermek komolyabban megbetegszik, akkor a felhalmozott megtakarítás 25%-át lehet erre a célra felhasználni, visszafizetési kötelezettség nélkül. Emellett az összeg akár 100%-át is fel lehet használni lakásvásárlási hitelre vagy házépítéshez, ekkor azonban az összeget 15 éven belül vissza kell fizetni az alapba, továbbá ezzel a lehetőséggel csak a 45 év alattiak élhetnek.
• Minden tagot életkorától függően a neki megfelelő céldátum alapba sorolnak be.

A VÁLLALATOK SZÁMÁRA TEHÁT KÖTELEZŐ A BELÉPÉS A RENDSZERBE, A MUNKAVÁLLALÓKAT AUTOMATIKUSAN BELÉPTETIK, DE ŐK DÖNTHETNEK ÚGY IS, HOGY NEM KÍVÁNNAK RÉSZT VENNI A PROGRAMBAN.

A PPK-t szabályozó törvény érvényesítése fokozatos:

• az előírások 2019. júliustól a több mint 250 dolgozót alkalmazó vállalatokra már érvénybe léptek,
• azok a cégek, amelyek 2019. június 30-cal legalább 50 céget foglalkoztattak, 2020 januárjától voltak kötelesek belépni a rendszerbe,
• a kis cégeket (legalább 20 embert foglalkoztatók 2019. december végi állapot szerint) 2020 júliusától kötelezték a rendszer bevezetésére,
• a közigazgatási szféra dolgozóit pedig 2021 januárjától vonják be.

Amikor a fenti határidőket megálmodták, még nem tudták, hogy a tervekbe közbeszól majd a koronavírus-járvány, így a kis cégek esetében pár hónappal kitolták a rendszerhez való csatlakozás határidejét. A legalább 20 embert foglalkoztató cégek az új szabályok értelmében október 24-ig csatlakozhatnak a rendszerhez. Ettől függetlenül a közigazgatási szférának a csatlakozása továbbra is jövő januártól esedékes.

A lengyel médiában megjelent hírek szerint szeptember közepével több mint 1,14 millió lengyel volt már tagja a munkavállalói tőkeprogramnak. Ugyancsak friss hír, hogy augusztus végi állapot szerint több mint 6500 vállalat csatlakozott eddig a PPK-hoz. A programról és a benne kezelt vagyonról azt is lehet már tudni, hogy május végi állapot szerint a PPK-ban 1,25 milliárd zlotyt kezeltek már az erre a feladatra kiválasztott alapkezelők, holott március végén ez az összeg még csak 609,5 millió zlotynál állt.

Forrás