Rendszerüzenet
Mi tudjuk hová tartunk!

Mi tudjuk hová tartunk!

Határozott céljaink, tudatos elképzeléseink vannak a jövőt illetően, s reményeink szerint együtt, közösen olyan erőket mozgathatunk meg, melyre külön-külön képtelenek lennénk.

milliokat-taszitott-melyszegenysegbe-a-koronavirus-a-magyarok-sem-usszak-meg-portfolio-cikk

2020.09.24

Milliókat taszított mélyszegénységbe a koronavírus, a magyarok sem ússzák meg - Portfolio cikk

Az elmúlt 10 évben egyszer sem lehetett látni olyan vagyonnövekedést a világban, mint tavaly, a piacok jó teljesítménye a friss pénzeket is bevonzotta. Idén azonban a koronavírus elterjedése egy teljesen más képet fest: felerősödött az elszegényedés, milliók kerültek mélyszegénységbe. Bár a háztartások globális vagyona a második negyedévben valamelyest kiheverte a tavaszi koronavírus-sokkot, Magyarországon visszaesés várható idén a megtakarításokban – derül ki az Allianz friss tanulmányából.

Az elmúlt tíz évben egyszer sem volt akkora mértékű vagyonnövekedés, mint tavaly: 2019-ben a bruttó pénzeszközállomány 9,7 százalékkal nőtt, ami a legnagyobb növekedés 2005 óta – áll az Allianz frissen publikált vagyonosodási jelentésében.

allianz1

Tavaly a tőzsdék a fundamentumoktól függetlenedve 25 százalékkal feljebb szárnyaltak, és a pénzeszközöket is magukkal húzták:

  • az értékpapírok tavaly hatalmas, 13,7 százalékos növekedést produkáltak. Ilyen gyors növekedésre a XXI. században még nem volt példa.
  • A másik két vagyoni osztály növekedési üteme ugyan alacsonyabb, azonban még így is impozáns volt: a biztosítás és a nyugdíj 8,1 százalékos növekedést ért el, ami főként a mögöttes eszközök növekedését tükrözi,
  • míg a bankbetétek 6,4 százalékkal emelkedtek.

Bár a tavalyi eszközállomány-növekedés javarészt a tőzsdék emelkedésének köszönhető, jelentős friss pénzek is beáramlottak a piacra: a friss tőkebeáramlások új rekordot döntöttek 18,7%-os növekedéssel, ami 3000 milliárd eurónyi tőkét jelentett. Értékpapírokba inkább az amerikai háztartások fektettek több pénzt tavaly, míg például a britek, a hollandok vagy a japánok inkább kitáraztak belőlük.

allianz3

2019 más különlegességet is tartogatott: az évek során idáig a regionális növekedési toplistán a feltörekvő piacok domináltak. 2019-ben ez a trend megszakadt, ugyanis a leggyorsabb növekedést éppen a leggazdagabb régiók produkálták. Idetartozik Észak-Amerika és a csendes-óceáni térség, ahol a háztartások bruttó pénzeszközei 11,9 százalékos növekedési rekordot értek el. Ennek eredményeképpen

A FELTÖREKVŐ PIACOKNAK MÁR ZSINÓRBAN A HARMADIK ÉVBEN NEM SIKERÜLT TÚLSZÁRNYALNIUK JÓVAL GAZDAGABB VERSENYTÁRSAIKAT. A NÖVEKEDÉSI FOLYAMAT ELAKADT.

allianz4

Tovább nő a gazdag országok vagyona

Hiába nőtt globálisan a háztartások pénzügyi vagyona, a leggazdagabb és a legszegényebb országok közötti különbség tovább nőtt. 2000-ben az egy főre eső nettó pénzeszközállomány átlagosan 87-szer nagyobb volt a fejlett gazdaságokban, mint a feltörekvő piacokon. 2016-ra ez az arány 19-re esett vissza, majd tavaly visszament 22-re (2019).

Amennyiben régiókra bontva nézzük meg a különbséget, azt kapjuk, hogy a leggazdagabb, észak-amerikai régióban az egy főre eső bruttó pénzeszközállomány 33-szor nagyobb volt, mint a legszegényebb kelet-európai régióban.

allianz5

A felzárkózási folyamat megfordulása széles körben megfigyelhető. A globális középosztály tagjainak száma most először jelentősen csökkent: míg 2018-ban valamivel több mint 1 milliárd főt számlált, 2019-re már a 800 milliót sem érte el. A népességnövekedést is figyelembe véve ez azt jelenti, hogy a globális vagyoni középosztály majdnem 50 százalékkal, a felső vagyoni osztály pedig 30 százalékkal nőtt, míg a vagyoni alsó osztály majdnem 10 százalékkal csúszott vissza 2000 óta.

allianz7

A fejlődés ellenére még mindig nagy az egyenlőtlenség a világban. A világ leggazdagabb 10 százaléka (a vizsgált országokból 52 millió ember, átlagosan 240 ezer euró értékű nettó pénzeszközállománnyal) 2019-ben a nettó pénzeszközök mindegy 84 százalékát birtokolta, köztük a leggazdagabb 1 százalék (1,2 millió euró fölötti átlagos nettó pénzeszközállománnyal) pedig majdnem 44 százalékát.

AZ EZREDFORDULÓ ÓTA VÉGBEMENT FEJLŐDÉS SZEMBEÖTLŐ: MÍG A LEGGAZDAGABB 10 SZÁZALÉK RÉSZESEDÉSE HÉT SZÁZALÉKPONTTAL CSÖKKENT, A LEGGAZDAGABB 1 SZÁZALÉKÉ HÁROM SZÁZALÉKPONTTAL NŐTT. VAGYIS A SZUPERGAZDAGOK EGYRE TÁVOLABB KERÜLNEK A TÁRSADALOM TÖBBI RÉSZÉTŐL.

Mindeközben a koronavírus hatására is, de felerősödtek az elszegényedési trendek a világban. A tanulmány szerint világszerte mintegy egymilliárd ember él napi szinten kevesebb, mint 1,9 dollárból (a nemzetközileg elfogadott szegénységi küszöb), és bár a koronavírus hatásának kielemzése még korai, a Világbank azzal kalkulál, hogy a vírus 49 millió embert taszíthatott extrém szegénységbe idén.

allianz6

Az első koronavírus-sokkot átvészelték a megtakarítások

A Covid–19 100 év óta a legmélyebb recesszióba taszította a világgazdaságot.

A tanulmány becslései szerint a magánháztartásoknak sikerült behozniuk a 2020 első negyedévében elszenvedett veszteségeket, és a második negyedév végére szerény, 1,5 százalékos növekedést produkáltak a globális pénzeszközök terén, miközben a bankbetétek a nagyvonalú állami támogatásoknak, a fogyasztás elmaradásának és a megtakarításoknak köszönhetően 7 százalékkal nőttek. Igen valószínű, hogy a magánháztartások pénzeszközei 2020-at, a járvány évét pozitív mérleggel zárják.

allianz2

A magyarországi portfóliókban a háztartások pénzeszközei 11,2 százalékkal nőttek, ami meghaladja a hosszú távú (2009–2019) 7,6 százalékos átlagos növekedést. Ez a legnagyobb növekedés a pénzügyi válság óta – derül ki az Allianz közleményéből.

  • A növekedés motorja főként az értékpapírok teljesítménye volt (15 százalék az előző év azonos időszakához képest). Ezek alkotják a magyarországi portfóliók legnagyobb részét (55 százalék).
  • A második legnépszerűbb vagyoni osztály 27 százalékos aránnyal a bankbetét. Itt 7,5 százalékos növekedés következett be, ami szintén meghaladja a 4,7 százalékos hosszú távú átlagot (CAGR 09-19).
  • A biztosítási és nyugdíjkifizetések szintén 10 százalékos fellendülést produkáltak az elmúlt évben a 0,4 százalékos átlagos éves növekedéshez képest. A magyar háztartásokban a biztosítási és nyugdíjcélú pénzeszközök aránya mindössze 7 százalék.

Az adósságok növekedése szintén jócskán meghaladta az átlagot az elmúlt évben a maga 12,3 százalékával, az elmúlt évtized -1,0 százalékos értékéhez viszonyítva. Mindezzel együtt az adósságráta (az államadósság GDP-hez viszonyított aránya) továbbra is igen alacsony: mindössze 23 százalék.

AZ ELMÚLT TÍZ ÉVBEN AZ EGY FŐRE ESŐ NETTÓ PÉNZESZKÖZÁLLOMÁNY CSAKNEM HÁROMSZOROSÁRA NŐTT A 2008-AS VÁLSÁG ÓTA, ÍGY MÁRA ELÉRI A 16 140 EURÓT. A NETTÓ PÉNZESZKÖZÁLLOMÁNY RANGLISTÁJÁN MAGYARORSZÁG TARTJA 29. HELYÉT.

Bár a magyar háztartások stabilitását tekintve pozitív fejlődésnek lehettünk szemtanúi, a világjárvány hatása tagadhatatlan.

VALÓSZÍNŰLEG VISSZAESÉS JELENTKEZIK A MEGTAKARÍTÁSOK TERÉN.

Csak a háztartási bankbetéteknél 0,8 százalékos zsugorodást figyeltünk meg az év első felében. Bár ez nem a legjobb barométere az eszközök teljesítményének, valamilyen formában mégis csak jelzi, hogy milyen hatással volt a karantén a magyar háztartásokra – írják.

 

Forrás

Kapcsolódó cikk:

https://www.portfolio.hu/bank/20200923/koronavirus-terkepen-mutatjuk-hol-fog-meg-jobban-berobbanni-magyarorszagon-a-jarvany-449852