2020.10.01
Mibe fektessek 1 millió forintot, ha nem akarom elbukni? - Portfolio cikk
A mostani hozamkörnyezetben nehéz dolga van azoknak, akik fix hozamú befektetést szeretnének, hiszen a bankbetétek már nominálisan se hoznak semmit, a meglóduló infláció pedig reálértéken leradírozza még azt a kis hozamot is, amelyet rövidebb lejáratú állampapírokkal elérhetünk. A PMÁP, MÁP+-szon kívül nem nagyon van most olyan befektetés a hazai piacon, mellyel fix reálhozamot lehet elérni alacsony kockázatvállalás mellett, viszont ha nem a hozam a cél, hanem a pénzünk nominális értékének megőrzése, a likviditáskezelés vagy más plusz szolgáltatások, adott még 1-2 jó lehetőség.
Bankbetétet csak likviditáskezelésre
Ha akár holnap is kellhet a pénz és nem akarunk befektetésünk visszaváltásának költségein, vagy az árfolyamváltozáson veszteséget elszenvedni, gyakorlatilag csakis egy bankbetét jöhet szóba, amelynek feltörése esetén a kamatot általában bukjuk, de a tőkénk jellemzően nem sérül.
Hozamtermelő szempontból viszont nem a legjobb választás, hiszen
EGY ÁTLAGOS, ÉVEN BELÜLI FORINTBETÉTTEL 0,3%-OS ÉVES KAMATOT LEHET ELÉRNI.
A KSH adatai szerint az infláció augusztusban évesített 3,9% volt; a fenti hozam tehát még az infláció kezelésére sem elegendő.
Csak azért érheti meg bankbetétbe fektetni, mert
- viszonylag likvid a pénz,
- sem az árfolyamon, sem a költségeken nem nagyon tudunk bukni,
- ha netán csődbe megy a számlavezető bank, 100 ezer euróig kártalanít minket az OBA, jelen piaci körülmények között erre viszont körülbelül semennyi esély nincs.
Rövidtávra is jó az állampapír
Ha nem holnap kell a pénz, hanem hajlandóak vagyunk akár néhány hétig, hónapig is várni, bankbetét helyett érdemes inkább állampapírt választani, hiszen a betéteknél már a rövid lejáratú állampapíroknak is lényegesen magasabb a hozama.
FONTOS AZT IS MEGJEGYEZNI, HOGY AZ ÁLLAMPAPÍROKAT NEM MUSZÁJ A FUTAMIDŐ VÉGÉIG TARTANI, LEJÁRAT ELŐTT IS KI LEHET BELŐLÜK SZÁLLNI.
Vagyis ha befektetünk például egy egyéves állampapírba, nem muszáj egy évig a pénzt ezekben tartani, akár másnap visszaválthatjuk a kötvényt. A hátulütője ennek az eljárásnak az, hogy a túl gyors visszaváltás esetén tőkeveszteség keletkezhet, hiszen a kincstár fix árfolyamon, 0,25-1%-os büntetőkamattal veszi vissza a papírokat.
A JÓ HÍR VISZONT AZ, HOGY KORAI VISSZAVÁLTÁSKOR A FELHALMOZOTT KAMATOKAT MEGKAPJUK, ÍGY A LEGTÖBB ÁLLAMPAPÍRRAL MÁR PÁR HÓNAP ELTELTE UTÁN PLUSZBAN VAGYUNK.
Szuperállampapír vagy Prémium Állampapír?
Szintén gyakori kérdés az, hogy hosszabb távra a szuperállampapírként is ismert MÁP+-t vegyük-e meg, vagy az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírt. A leglényegesebb különbség a kettő közt az, hogy
- a MÁP+ kamatozása fix, de az évek elteltével egyre növekszik, az első félévben 3,5%, majd utána évente 0,5%-ot nő, míg az ötödik évben már eléri a 6%-ot; ez azt jelenti, hogy éves átlagos 4,95%-os hozamot lehet vele elérni,
- míg a PMÁP kamatozása a tavalyi inflációnak + 1-1,4%-nak felel meg, futamidőtől függően.
EZ AZT JELENTI, HOGY HA AZ INFLÁCIÓ MEGHALADJA A 3,55%-OT, AZ ÖTÉVES PMÁP MÁR JOBB BEFEKTETÉS, MINT A MÁP+.
2020-ban valószínűleg meg fogja haladni ezt az értéket az infláció, kérdés, hogy ez a tendencia mennyire marad fenn a következő öt évben.
Ott vannak az életbiztosítások is, de…
Felmerülhetnek még az egyszeri díjas, vegyes életbiztosítások is, ha fix hozamú befektetést szeretnénk. Az különbözteti meg ezeket a termékeket a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosításoktól, hogy itt a biztosító gondoskodik a befektetésünk elhelyezéséről és néha még minimális hozamot is garantálnak, ez az úgynevezett technikai kamat. Sajnos a mostani hozamkörnyezetben a legtöbb egyszeri díjas vegyes életbiztosítás technikai kamata leesett 0%-ra.
Jó hír viszont, hogy az ezen felül elért többlethozam egy részét (általában 60-80%) is jóváírják, viszont ez nem szokott túl magas lenni, mert a legtöbb biztosító elsősorban intézményi állampapírokba és betétekbe fektet.
Hozamtermelés szempontjából tehát nem biztos, hogy az életbiztosítás a legjobb választás, hiszen
- bár a költségek lényegesen alacsonyabbak, mint a rendszeres díjas termékek esetén, általában magasabbak, mint egy értékpapírszámla költségei,
- a fix hozam általában alacsony és minden esetben bruttó érték, melyből a költségek még lejönnek,
- a legtöbb termék nem túl likvid, akár hetekbe is telhet, mire a visszavásárolt szerződésből kivett összeg megérkezik a folyószámlánkra.
A többletköltség azonban nem marad többletszolgáltatás nélkül, hiszen ezek mellé a termékek mellé
- kapunk személyes és ügyfélszolgálati tanácsadást,
- kockázati biztosítási védelmet (jellemzően halálesetre),
- 3 évtől 50%-os, 5 évtől 100%-os adómentességet,
- és akár nyugdíjbiztosításként is megköthető, melyhez 20%-os adójóváírás jár (ha nem törjük fel nyugdíjig a számlát).
Fontos megjegyezni, hogy a technikai kamatláb 2021-től csökkenni fog a jelenleg megengedett maximum 2,3%-ról 1,8%-ra, így ha ilyen termékben gondolkodunk, érdemes ezt még idén megkötni.
Amit érdemes óvatosan kezelni
Ezeken kívül természetesen elérhetők más, fix hozamot kínáló termékek is, például egyre több személyek közti hitelezéssel (P2P) foglalkozó startup jelenik meg a piacon, még Magyarországon is. Van még olyan szolgáltató is, amely kereskedési hitelt közvetít, sőt, még olyan is, amelyik kriptodeviza-kereskedőknek kínál olyan hitelt, melyet lakossági befektetők pénzéből finanszíroznak.
Bár akadnak olyan cégek, amelyek úgy kommunikálnak, hogy ez egy bankbetétekhez hasonló biztonsági hátteret nyújtó befektetési lehetőség, fix hozammal, érdemes óvatosan bánni az ilyen ajánlatokkal, hiszen a (bitcoin)kereskedő, akinek a pénzünket kihitelezzük, bármikor elbukhatja azt, tömeges bukás esetén pedig a szolgáltató (OBA-nál lényegesen kisebb) garanciaalapja bármikor kifuthat a pénzből.
A SZEMÉLYEK KÖZTI HITELEZÉST TEHÁT SEMMIKÉPPEN NEM SZABAD KOCKÁZATMENTES VAGY AKÁR ALACSONY KOCKÁZATÚ BEFEKTETÉSKÉNT ÉRTELMEZNI, ANNAK ELLENÉRE, HOGY FIX HOZAMOT KÍNÁL.
Kapcsolódó cikk: