Rendszerüzenet
Mi tudjuk hová tartunk!

Mi tudjuk hová tartunk!

Határozott céljaink, tudatos elképzeléseink vannak a jövőt illetően, s reményeink szerint együtt, közösen olyan erőket mozgathatunk meg, melyre külön-külön képtelenek lennénk.

azt-hiszi-van-eletbiztositasa-lehet-hogy-teved

2019.02.05

Azt hiszi, van életbiztosítása? Lehet, hogy téved!

Összesen 18 millió forintot akar behajtani a hitelfelvevő özvegyétől a követeléskezelő, pedig valójában egy fillér tartozásának sem kellene lennie. Legalábbis akkor, ha a bank a szerződés szerint járt volna el, hiszen csoportos életbiztosítás volt a hitelhez kapcsolva. Mégsem a bank, hanem az özvegy van most bajban; az asszony kálváriája több mint 10 éve tart. 

Ide-oda küldözgetés

Még 2006-ban vett fel svájci frank alapú szabad felhasználású jelzáloghitelt az Erste Banktól az adós, azonban 2008-ban elhunyt. A feleség, mint adóstárs erőn felül 7 éven keresztül tovább törlesztette a hitelt, ameddig tudta, pedig csoportos életbiztosítás is tartozott a szerződéshez, így a biztosítónak a teljes tartozást ki kellett volna fizetnie. Bár a feleség már férje betegsége idején jelezte a banknak, hogy férje gyógyíthatatlan, nem kapott megfelelő tájékoztatást. Még 2008-ban leadta a banknak a hagyatékátadó végzést és a halotti anyakönyvi kivonatot, mégsem kezdeményezte a bank a szerződés módosítását. Ügyintézése során egyik fiókból a másikba küldözgették, hiába kereste meg a biztosítót is, nem kapott információt. 

Pedig a közjegyző már a hagyatéki eljárás során felhívta az özvegy figyelmét arra, hogy tartozhat életbiztosítás a konstrukcióhoz. Az özvegy a biztosításról szóló papírokat azonban csak 2015-ben találta meg, amikor lejáró lakás-takarékpénztári konstrukciója betörlesztésre került a hitelbe. Véletlenül ugyanis annak iratai között volt. Ekkor tudott a banknál érdemben a biztosításra hivatkozni. Valójában a bank először 2015-ben, a devizahiteles elszámoltatás kapcsán állt szóba először az özveggyel– mondta portálunknak Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke, az adós képviselője. Ekkor kérte a biztosítás beszámítását, a bank azonban elutasította azzal, hogy az adós halálakor nem volt biztosítása.

Hiába mentek békéltetésre

Az özvegyben 2016-ban merült fel először, hogy kell-e egyáltalán fizetnie. Mivel a bank elutasította a kérvényt, végül a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) fordultak. Ott a bank képviselője is elmondta, hogy valóban volt csoportos életbiztosítás a szerződéshez, az azonban még a hitel felvételének évében, 2006-ban megszűnt – mondta Barabás Gyula. Erről azonban az adóst valóban nem tájékoztatták, nem értesítették – ezt maga a bank képviselője ismerte el. Vagyis az adós köthetett volna újat, ha tud róla, hogy nincs életbiztosítása. 

Az eljárás során az Erste Bank képviselője úgy érvelt, hogy a bank nem vállalt felelősséget a biztosítás fenntartásáért, plusz díjat nem is terhelt emiatt. Ugyanakkor Barabás Gyula elmondta: a havi törlesztőrészlet tartalmazta a biztosítási díjat is. Ráadásul közjegyzői okirat is tartalmazza a biztosítás létrejöttét, és hogy azt fenn kell tartani, elmulasztása súlyos szerződésszegésnek és felmondási oknak minősül. 

Az özvegy 2016-tól már nem fizette hitelt, hiszen azt a biztosítónak, illetve biztosítás híján magának a károkozó banknak kellene állnia. A tartozás az Intrum Justitia Követeléskezelőhöz került. A követeléskezelő egyébként a PBT előtt értesült először a történetről. Mivel a PBT eljárása során a bank általános alávetési nyilatkozatot nem tett, és nem akart megegyezni, és a követeléskezelő is úgy nyilatkozott, hogy nem fogadja el a PBT döntését, annak nem veti alá magát, az özvegy úgy döntött, hogy a bíróságon keresi az igazát. 

Az MNB szerint köteles a bank tájékoztatni

A történettel kapcsolatban megkerestük a felügyeleti hatóságot is. Az MNB válaszában fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a csoportos hitelfedezeti életbiztosítási szerződés sajátossága, hogy azt szerződő félként a hitelt nyújtó pénzügyi intézmény köti a biztosítóval, az ügyfél pedig csatlakozási nyilatkozattal válhat biztosítottként részesévé. Erre tekintettel a Polgári Törvénykönyv (Ptk., 2013. évi V. törvény) a csoportos biztosítások esetében a felek tájékoztatási kötelezettségét – az általános szabályoktól eltérően – akként határozza meg [ld. Ptk. 6:442. § (2) bekezdés], hogy a biztosítónak csak a szerződő felet kell tájékoztatnia, míg a szerződő fél köteles a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról tájékoztatni a biztosítottat.

Az ilyen, hitelintézetek – mint szerződő felek – által kötött csoportos biztosítások esetén a biztosított ügyfél és a biztosító jellemzően csak a biztosítási esemény bekövetkeztekor lép kapcsolatba egymással. Ezen kívül a biztosítót – közvetlenül a biztosított irányában fennálló, jogszabályban előírt – tájékoztatási kötelezettség nem terheli.

Mindezek alapján a hitelintézet tájékoztatni köteles a biztosított ügyfeleket a szerződésben bekövetkezett változásokról, ekként a szerződés megszűnéséről is. A biztosítás fennállására vonatkozóan a biztosított ügyfelek a hitelintézettől – mint a biztosítóval szerződő féltől –, illetve amennyiben esetlegesen ügyfelek, a biztosítási törvény (Bit., 2014. évi LXXXVIII. törvény) szerinti ügyféli minőségükben a biztosítótól is kérhetnek információt.

Vannak panaszok

Az MNB-hez 2018 januárjától máig 81 ügyfélmegkeresés érkezett hitelfedezeti életbiztosítások ügyében, ezek egy része azonban általános tájékozódás, felvilágosításkérés volt. A panaszok többsége a kárügyintézés elhúzódása, a szolgáltatási igény elutasítása miatt érkezett. A kárigény elutasításával kapcsolatos leggyakoribb ügyfélmegkeresések:

    • vitatott, hogy a fogyasztó a csoportos biztosításhoz biztosítottként csatlakozott volna;
    • a biztosított olyan betegség következtében hunyt el, amely már a csatlakozáskor ismert volt (olyan esetben is hivatkozott ilyenre biztosító, amikor nem kért egészségügyi nyilatkozatot az ügyféltől);
    • keresetkiesésre vagy munkanélküliségre vonatkozó kiegészítő fedezet kapcsán vitás a szolgáltatás lehetősége (pl. betegség vagy baleset miatti keresőképtelenség, illetve csoportos létszámleépítés vagy közös megegyezéssel történő munkaviszony megszűnése);
    • vitatott, hogy szerződési feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezett volna.


Az ügyfél (kedvezményezett/örökös) keresete alapján polgári peres bíróság vagy alternatív vitarendezési eljárás keretében az Magyar Nemzeti Bank (MNB) mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) jogosult annak megítélésére, hogy lehet-e és milyen mértékű egy ügyfélnek (kedvezményezettjének, örökösének) anyagi követelése annak kapcsán, hogy álláspontja szerint hitelintézete nem vagy hiányosan tájékoztatta a biztosítóval kötött hitelfedezeti életbiztosítás számára lényegi tartalmi elemeiről. Ennek eldöntésekor a bíróság/PBT nyilvánvalóan mérlegelheti az ügyfélnek nyújtott hitelintézeti tájékoztatás tényleges tartalmát, illetve azt, hogy a hitelintézet és a biztosító közt milyen tartalmú hitelfedezeti életbiztosítás megkötésére került sor – közölte az MNB.

Keresi az MNB a megoldást

A fennálló probléma súlyát jól mutatja, hogy az MNB általános orvosságot szeretne a problémára. Kérdésünkre közölték: pontosan a bankok és a biztosítók közötti, a hitelfedezeti életbiztosításokkal kapcsolatos kommunikáció további fejlesztése, az esetleges nyilvántartási problémák kiküszöbölése érdekében kezdeményezte az MNB – mint azt a legutóbbi MABISZ biztosítási konferencián bejelentette – a hitelhez kötődő biztosítások blockchain alapú nyilvántartásának létrehozását. A jegybanki elképzelés szerint ez az előkészítés alatt álló nyilvántartás a hitelhez kötődő biztosítások státuszát, fizetettségét, illetve esetleges engedményezési adatokat tartalmazna.

Természetesen az esettel kapcsolatban kérdéseinket elküldtük az Erste Banknak is. Későbbre ígértek választ, amit közzéteszünk.

Szerző: Lovas Judit

Forrás