Rendszerüzenet
Mi tudjuk hová tartunk!

Mi tudjuk hová tartunk!

Határozott céljaink, tudatos elképzeléseink vannak a jövőt illetően, s reményeink szerint együtt, közösen olyan erőket mozgathatunk meg, melyre külön-külön képtelenek lennénk.

alapnyugdij-bevezeteset-javasolja-magyarorszagnak-az-oecd

2019.02.07

Alapnyugdíj bevezetését javasolja Magyarországnak az OECD

Egy alapnyugdíj bevezetését javasolja a magyar államnak  a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss elemzésében – írja aNapi.hu.

A lap a szervezet legutóbbi Magyarországról szóló elemzése alapján azt írja, az OECD külön kiemelte és részletesen elemezte a magyar nyugdíjrendszer problémáit, ugyanis az elemzés szerint a következő 50 évben az időskorú eltartottak aránya megduplázódik, és az egyre népesebb nyugdíjas korosztály tagjai is hosszabb életre számíthatnak, ez pedig a költségvetésre is nyomást gyakorol a nyugdíj- és egészségügyi kiadások emelkedése miatt.

Íme a problémák:

  • Magyarországon jelenleg felosztó-kirovó nyugdíjrendszer működik, vagyis kizárólag az aktív korúak befizetéséből finanszírozzák a nyugdíjakat, viszont a demográfiai trendek miatt a nyugdíjkifizetésekre fordítandó kiadások gyorsabban nőnek a jövőben, mint az aktívak befizetései.
  • Az elemzés szerint a társadalom öregedésének hatása két hullámban "üt majd be": először a háború utáni generációval, amely most éri el a nyugdíjkorhatárt, majd 2030-tól kezdődően, az eltartott idősek aránya 2060-ban így 53 százalékon érné el a csúcsot, ami a jelenleginél kétharmaddal magasabb. Az OECD elemzése szerint ha változatlan marad a magyar nyugdíjrendszer, és nem korlátozzák a nyugdíjkiadásokat, akkor a magyar államadósság 2070-re elérheti a GDP 180 százalékát is.
  • Egy jól működő nyugdíjrendszerben az emberek a hozzájárulásuk arányában kapnak nyugdíjat, illetve a korai és későbbi nyugdíjba vonulást a rendszer bünteti/jutalmazza, a magyar rendszer azonban nem ilyen. 
  • A jelenlegi rendszer fennmaradása az időskori szegénység magas kockázatát is magában hordozza, és nagy a nyugdíjak mértékének szóródása is, mert az eltérő időben nyugdíjba vonuló, de azonos szakmákban dolgozók eltérő mértékű nyugdíjat kapnak. Rádásul aki minimálbért keres, az 20 évnyi munkaviszony után is csak mintegy 50 ezer forintnak megfelelő havi juttatásra lesz jogosult.
  • Az OECD hangsúlyozza azt is, hogy a karrierív megszakadásának Magyarországon van a legnagyobb hatása a későbbi nyugdíjellátásra, ugyanis nincs semmi olyan intézkedés, ami ezt ellensúlyozná. Azok, akiknek megszakad a karrierje, körülbelül 32 százalékkal kevesebb nyugdíjra számíthatnak, mint azok, akik zavartalanul végig tudják dolgozni az aktív éveiket.
  • Ráadásul ha valakinek nincs 15 év munkaviszonya, az nem nyugdíjat kap, csak egy körülbelül 26 ezer forintnyi szociális támogatást időskorúak járadéka néven. A jelentés szerint az OECD-tagállamok közül a magyarországihoz hasonlóan gyenge szociális háló csak Törökországban, Mexikóban és Koreában van.
  • A helyzetet rontja, hogy a nyugdíjakat az inflációhoz igazítják, ami azt is jelenti, hogy a nyugellátások az idő múlásával a bérekhez képest csökkennek, így nagy a kockázata annak, hogy az aktív keresők és a nyugdíjasok jövedelme között egyre nagyobb a szakadék.

A jelenlegi nyugdíjasoknak már most is mintegy 20 százaléka kap a szegénységi küszöb alatti nyugdíjat, és a 65 év felettieknek 16,8 százaléka él szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben.

Az OECD megoldási javaslatokat is megfogalmazott:

  • szerintük az időskori szegénység felszámolásához először a kezdeti alacsony nyugdíjak és a csökkenő ellátási arányok problémáját kellene megoldani, és a szervezet szerint a kezdeti alacsony nyugdíjak problémájára a megoldás az állami alapnyugdíj bevezetése lenne, amely mindenkinek járna a befizetett járulékoktól függetlenül.
  • A szervezet szerint egy ilyen intézkedés költségvetési hatása elhanyagolható lenne, ha az alapnyugdíj összegét a minimálnyugdíj szintjén határoznák meg, de már ez is 18,5 ezer emberen segítene. Dupla ekkora mértékű alapnyugdíj és egy nyugdíjplafon bevezetésével 67,3 ezer emberen lehetne segíteni az OECD szerint, amely hozzáteszi, ha az állami nyugdíjat a szegénységi szinten határoznák meg, azzal már 218,5 ezer ember életét lehetne könnyebbé tenni.
  • A szervezet javaslata szerint az időskori relatív szegénység problémájára megoldást jelenthetne, ha az árindexálás helyett bérindexálást alkalmaznának a nyugdíjak esetében, de ez már jóval költségesebb lenne.
  • A tb-járulékok 9 százalékpontos emelését is felvetik, amely viszont a gazdasági növekedésre lenne negatív hatással
  • A nyugdíjkorhatár fokozatos, 70 évre történő emelése viszont a nyugdíjkiadásokat folyamatosan a GDP 10 százaléka alatt tartaná 2070-ig, de inkább azt javasolják, hogy a nyugdíjazási korhatárt a várható élettartamhoz kellene kötni, de a közalkalmazottak kötelező nyugdíjazására vonatkozó szabályt el kellene törölni.
  • A Nők 40 az egyetlen korkedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőség ma Magyarországon, viszont az OECD szerint ez is egy "nem kívánatos elem", ezért el kellene törölni.
  • A szervezet jó ötletnek tartaná, ha lenne kötelező magánnyugdíjpillér is, ennek hiányában alternatívaként azt javasolja a szervezet, hogy ösztönözzék jobban a harmadik, azaz az önkéntes pillérben való részvételt, különösen a munkaadók számára.

Forrás