Rendszerüzenet
Mi tudjuk hová tartunk!

Mi tudjuk hová tartunk!

Határozott céljaink, tudatos elképzeléseink vannak a jövőt illetően, s reményeink szerint együtt, közösen olyan erőket mozgathatunk meg, melyre külön-külön képtelenek lennénk.

megint-szegenyebbek-lettunk-egy-penzintezettel-mfor-cikk

2020.12.09

Megint szegényebbek lettünk egy pénzintézettel - mfor cikk

Befejeződött ugyanis az Aegon Lakástakarék végelszámolása, melyet követően a cégbíróság törölte a céget. A lépés korántsem váratlan annak ismeretében, hogy a társaság már tavaly májusban megállapodott az Erstével, átruházza neki a lakástakarék-szerződéseit. Ami összefüggésben állt azzal, hogy a kormány 2018 októberében az effajta öngondoskodáshoz nyújtott, bőkezű állami támogatást megvonta.

Élt 8 évet. A holland Aegon biztosító 2012 decemberében alapította meg magyarországi lakástakarékpénztárát, amelyet a cégbíróság 2013 májusában jegyzett be. 

Jó üzleti döntésnek tűnt az Aegon Lakástakarék Zrt. megalapítása. Hiszen a 2008 őszén kitört világgazdasági válságot követően a megannyi sebből vérző bankok kénytelenek voltak jelentősen mérsékelni a hitelezéseiket, ami teret adott az effajta terheket nem cipelő lakástakarékoknak, amelyek gyakorlatilag a lakáscéljaik megoldásához forrásokat keresők szinte egyedüli alternatíváivá léptek elő. Különösen, hogy az előtakarékoskodást az állam az e termék tekintetében nemzetközi viszonylatban szokatlanul magas, a befizetések után évente 30 százalékos, de legfeljebb 72 ezer forintos állami támogatással is ösztönözte.

Más kérdés, hogy amikor az Aegon a hazai piacra lépett, már négy lakástakarékpénztár kínálta a szolgáltatásait. A legrégebben, az ezen szolgáltatás magyarországi bevezetésével egyidejűleg, 1996 decemberében indult Fundamenta-Lakáskassza – amely egyúttal piacvezető volt, s máig is az –, valamint két, alapvetően a lakosságot kiszolgáló bank, az OTP és az Erste pénztára. E létszámból arra lehetett következtetni, hogy van hely a piacon egy új szereplőnek.

Az adatok azonban azt mutatják, hogy az Aegon lakástakarékja nem tudott élni a kínálkozó lehetőséggel. Bár árbevétele évről évre nőtt, mindezt – ahogy grafikonunkon is látható –tetemes veszteségek kísérték.

A negatív eredményadatok alapján gyakorlatilag egyetlen kívülállót sem ért váratlanul, hogy a holland anyacég 2018. szeptember 24-én bejelentette, felfüggeszti a szerződések értékesítését. Csupán az időzítés lehetett meglepetés, alig három héttel később azonban adódott egy nagyon is kézenfekvő magyarázat. Ahogy ugyanis arról lapunk az elsők között beszámolt, 2018. október 15-én a fideszes Bánki Erik benyújtotta a törvénymódosító javaslatát arról, hogy az állam a jövőben ne támogassa a lakástakarékpénztári megtakarításokat. Mondván, e kasszák túl sok nyereségre tettek szert, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) jobban működik, és az állam támogatása nélkül az ltp-k által termelt hozam negatív lenne. Az Orbán-érában megszokott parlamenti módinak megfelelően a javaslat gyorsan, alig egy nap alatt át is ment az Országgyűlésen – hála a kétharmados kormánytöbbségnek. Így a 2018. október 17-étől megkötött lakástakarék-szerződésekre már nem jár az éves befizetések után 30 százalékos, legfeljebb 72 ezer forintos támogatás.

Az Aegonnál tehát akkor vagy jólértesültek dolgoztak, vagy csak ritkán előforduló véletlen egybeeséssel állunk szembe. Mindenesetre Bánki indoklása a lakáskasszák túl sok profitjáról, egyedül – mint a fentiekben bemutattuk – az indulásától kezdve egyfolytában veszteséges Aegonra nem vonatkozott.

A cég az értékesítés beszüntetése ellenére még vitte tovább a szerződéseit – egészen 2019. október 25-éig. Akkor vette át az Erste Lakástakarék az Aegon abban az időpontban közel 64 ezer futó szerződését. Bár erről a felek már csaknem fél évvel korábban, 2019. május 9-én megállapodtak, ennyi időbe telt, amíg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Gazdasági Versenyhivatal is engedélyezte a szerződésállomány átruházását. Amelyre két lépésben került sor, 2019. október 25-én és 2020. január 17-én. Ez utóbbi napig a felmondás vagy kiutalás alatt lévő szerződéseket még az Aegon Lakástakarék kezelte.

Az MNB tulajdonában lévő Pénzügyi Stabilitási Kft. 2020. március 1-jén indította meg az Aegon Lakástakarék Zrt. végelszámolását, s a hazai gyakorlatban viszonylag rövid idő, kevesebb mint háromnegyed év alatt végzett is vele. Melyet követően a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága november 26-án törölte a társaságot a cégjegyzékből.

Bár könnyű lenne párhuzamot vonni az Aegon lakástakarék megszűnése és aközött, hogy anyacége, a hollandiai illetőségű biztosító épp a napokban jelentette be, közép- és kelet-európai részlegét eladja az osztrák VIG-nek (Vienna Insurance Group), erről biztosat nem lehet tudni. Kétségtelen, hogy egy ilyen horderejű üzleti döntés a végeredmény nyilvánosságra hozatala előtt akár éveken át is szokott érlelődni. Így logikus lehet, hogy az Aegon már két évvel ezelőtt megkezdte a „kitárazást”.

Az állami támogatás 2018 október közepi megvonása után még valamivel több mint egy évig az OTP, míg két évig az Erste lakáskasszája próbálkozott új, immár állami támogatás nélküli szerződések értékesítésével. Ám az előbbi 2019. november 1-jétől, míg az utóbbi 2020. november 1-jétől felhagyott ezzel. Pontosabban: ahogy fogalmaztak, felfüggesztették a tevékenységüket, amiből azt lehet kiolvasni, hogy azért nyitva hagytak egy kiskaput arra, ha egyszer majd a javukra változik a törvényi szabályozás – értsd: az állam ismét ad támogatást a lakástakarékpénztári megtakarításokra –, akkor újraindíthassák a bizniszt.

Így ma már csak egy lakástakarékpénztár maradt talpon, az, amely annak idején a hazai üzletág elindulásánál bábáskodott: a Fundamenta-Lakáskassza. Magyarországon tavaly tavasszal mintegy 1,5 millió lakástakarék-ügyfél rendelkezett ezt meghaladó számú szerződéssel, miután egy kliens több ilyet létesíthet. Közülük a Fundamenta 900 ezer, az OTP mintegy 600 ezer, az Erste pedig az Aegon átvételét követően 165 ezer ügyféllel rendelkezett. 

 

Forrás