Rendszerüzenet
Mi tudjuk hová tartunk!

Mi tudjuk hová tartunk!

Határozott céljaink, tudatos elképzeléseink vannak a jövőt illetően, s reményeink szerint együtt, közösen olyan erőket mozgathatunk meg, melyre külön-külön képtelenek lennénk.

koronavirus-nem-a-nyitason-hanem-a-meg-nagyobb-lezarason-kell-gondolkodni-magyarorszagon-portfolio-cikk

2021.02.25

Koronavírus: nem a nyitáson, hanem a még nagyobb lezáráson kell gondolkodni Magyarországon - Portfolio cikk

A koronavírus- és a vakcinahelyzetet figyelve ki kell mondanunk akkor is, ha kellemetlen: a járvány jelenlegi kilátásai mellett nem látszik megúszhatónak a további, erőteljesebb szigorítás. Sőt, egy időben történő lezárás drasztikusan növelné az esélyét annak, hogy végül majd korábban nyissuk ki teljesen a gazdaságot.

Nagyon nehéz olyan következtetéseket levonni az elemző munka során, amelyeket érzelmileg szívesen megtagadna az ember. Tudjuk, a nyitásra kondicionált közhangulatban egy a lazítástól gyökeresen eltérő forgatókönyv felvázolása fájdalmasan hangzik. Már mindenki nagyon szeretne korlátozások nélkül élni, ráadásul jön a tavasz, még nagyobb a csábítás a kötöttségek nélküli életre. Az országos járványhelyzet azonban mégis tárgyilagos értékelésre kényszerít minket, a tények pedig kíméletlenek:

  • A regisztrált napi fertőzöttek száma már nem sokkal marad el a november eleji szinttől, amikor (mint kiderült, megkésve) sor került a korlátozások bevezetésére.
  • A járvány gyorsuló tendenciát mutat, az egészségügyi rendszeren növekszik a nyomás.
  • Az iskolák újra a fő terjesztési csatornává váltak. 37 óvodában egy-egy csoportot érintően, 93 óvodában és 36 általános iskolában az egész intézményt érintően rendeltek el rendkívüli szünetet, továbbá 331 általános iskolában egy-két osztályt és 50 általános iskolában a teljes intézményt érintően digitális tanrendet. Egy hónappal ezelőtt ezek az adatok a mostaniaknak nagyjából a harmadát tették ki. Ilyen tempóval két-három hét alatt utol lehet érni a második hullám csúcsának a számait.
  • A járvány a gócosodás jeleit mutatja a nagy népsűrűségű területeken. Néhány hete még a határszéli megyékben terjedt gyorsan a vírus, ám a helyzet változóban van. Az ország középső területén egyetlen hét alatt közel két és félszeresére nőtt a regisztrált napi fertőzések száma.
  • Az új vírusvariánsok megjelenése és az érezhetően lazuló fegyelem mellett a járvány további gyorsulása elkerülhetetlennek látszik.
  • A brit és az izraeli példák alapján a magyar vakcinaellátottság még hónapokra lehet attól, amikor az átoltottság érdemi fékezést tud kifejteni a járványra.
  • Van szemmel látható esély, hogy az átoltottság végül megfékezi a harmadik hullámot, de egyre kisebb. Ezzel párhuzamosan annak a valószínűsége, hogy a járvány további beavatkozás nélkül eléri az egészségügyi kapacitások (valódi) korlátját, és ezzel párhuzamosan a halálesetek száma a második hullám csúcsán látott szintre emelkedik, növekszik. A vakcina önmagában elbukja a harmadik hullám elleni versenyt.

A kormány március közepi, sőt, az áprilisi eleji (húsvéti) nyitási tervei egyre irreálisabbnak tűnnek. Még akkor is, ha megelégszünk a veszélyeztetett népesség beoltásával, majd szabadjára engedjük a vírust. Jelenleg 2,5 millió fő regisztrált az oltásra, és ez csak igen lazán esik egybe a veszélyeztetett körrel. A gyorsabb terjedés mellett pedig a súlyos lefolyású fertőzésnek kevésbé kitett csoportok körében is igen magas ára lehet a járványnak.

Ilyen körülmények között a kizárólag a védőoltásra koncentráló védekezési stratégia (ami néhány hete még igazolhatónak látszott) súlyos kudarcba fulladhat. Az alternatív megoldás logikusan gondolkodva egyértelmű, még ha fájdalmasan hangzik is. További, a járványt fékező lépéseket kell bevezetni. Ezek kidolgozása szakértők feladata, de a járvány karakterét figyelve néhány javaslat kézenfekvőnek látszik:

  • Az általános iskolákban is be kell vezetni a távoktatást.
  • Az otthonról történő munkavégzés lehetőségeit könnyíteni kell.
  • A háztartásoknak meg kell adni a házi tesztelés lehetőségét, ingyenes tesztekkel kell ellátni a lakosságot.
  • A tesztelési kapacitásokat bővíteni kell, a tünetmentesek körében is.
  • A korlátozások legnagyobb gazdasági kárvallottjait végre elfogadható mértékben kompenzálni kell a működőképességük megőrzése érdekében.
  • Ezzel párhuzamosan az oltási infrastruktúrát is érdemes lenne újragondolni, a háziorvosi rendszer helyett nagy oltóközpontokra alapozva.

Pocsékul hangzik, főleg, ha a néhány héttel ezelőtti várakozásainkkal vetjük össze mindezt. A két legvalószínűbb forgatókönyv viszont elég beszédes:

  1. az egyik esetben újra nagyon sok áldozat, végül ugyanúgy bekövetkező lezárással,
  2. a másik esetben a járvány gyors lefojtása, ami után mutatkozik esély, hogy a vakcina már valóban véglegesen megszabadítson minket a járványtól.

A második forgatókönyv valójában jóval kisebb emberi és gazdasági áldozattal, és meglepő módon korábbi nyitással kecsegtet. Még akkor is, ha erről meggyőzni a járványban megfáradt társadalmat embert próbáló feladat.

 

Forrás