Több tényező együttes állása is abba az irányba mutat, hogy a magánegészségügyi piac legnagyobb szereplői tovább erősödhetnek. Természetesen ez függ attól is, hogy az állami ellátásból – Covid-járvány után még - jobban kiszoruló betegtömeg mennyiben és miből lesz képes finanszírozni a többletterheket, és mennyiben lesz ebben támogató erő a makrogazdasági környezet, és így a háztartások jövedelmi helyzete.  A legnagyobb szolgáltatók azonban jól láthatóan már megtették a tétet: bővülést terveznek. Ezen a ponton pedig visszaérkezünk az állam szerepéhez, feladatához is és hogy ebben a helyzetben elgondolkodik-e a kormány újfajta finanszírozási megoldásokon, ami akár a rendszeren belülről (teljesítményvolumen-korlát emelés), vagy a rendszeren kívülről (kiegészítő biztosítás) érkezne.

Változások viharában

Az egészségügyet és azon belül a magánegészségügy, valamint a betegek viszonyát meghatározó tényezőket járták körül meghívott előadóink és kerekasztal-résztvevőink a Budai Egészségközponttal közösen megvalósított, szerdai online konferenciánkon. Ezek pedig a következők:

• Járványhelyzet és annak következményei az egészségügyi dolgozókra, közellátás lehetőségeire és a betegekre. Az állami betegellátás lehetőségeinek beszűkülése.
• Az egészségügy átalakításának folyamata, ezen belül hangsúlyosan az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetése, valamint a hálapénz kivezetése.
• Digitalizációs trendek.
• Gazdasági kilátások, keresleti hatások. Finanszírozási megoldások, biztosítások.

Varga Péter Pál, a – fennállásának 20. évét idén ünneplő - Budai Egészségközpont alapítója úgy fogalmazott, az eseményt megnyitó előadásában, hogy a kormány egészségügyi reformja a legérdekesebb aspektus, amely befolyásolja a szolgáltatók környezetét. A reform nagyon sok arcú volt, rengeteg társadalmi vitát váltott ki, azonban a magánegészségügyi ellátás szempontjából rendkívül üdvözítő folyamat még ma is – fejtette ki a gerincsebész, aki szerint a reformnak eddig két fontos lába volt, ami őket érintette. A hálapénz kriminalizálása és a közfinanszírozásban dolgozó orvosok magánszektorban való részvételét csekély mértékben korlátozták. A hálapénz kriminalizálása az orvosok jövedelmének csökkenését hozza el, és ezt a közellátásban nincs tér kompenzálni, ezért ezek a szakemberek meg fognak jelenni a magánellátásban.

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász előadásában szintén azt mutatta be, hogy melyik az a néhány tényező, amely kedvez a magánellátásnak, azonban nem jó a közellátásban résztvenni szándékozó betegeknek. A paraszolvencia kivezetése (nem tudnak orvost választani, másrészt a szakemberek nem lesznek ösztönözve többletteljesítményre), fennmarad a súlyos humánerőforráshiány a rendszerben, a TVK éves kereteinek fennmaradása és a kórházak átlagfinanszírozása. A szakember úgy vélekedett, hogy több feladatot is végre kell még hajtania a reform keretében a kormánynak (ellátási garanciák, stratégiai szolgáltatásvásárlás, betegútmenedzsment), és amíg a kormány ezeken a területeken nem lép érdemben, addig a magánellátóknak nincs miért aggódniuk.

Bodnád Viktória, az IFUA Horváth & Partners Kft. ügyvezetőjének előadásából pedig többek között az derült ki, hogy a lakosság bizalma az közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer irányába fokozatosan elfogy, a magyaroké volt a legalacsonyabb a járvány idején az EU-ban.

Karai Gábor, a Teladoc Hungary ügyvezetője a második szekció későbbi beszélgetésében arra mutatott rá, hogy egy kegyelmi állapotba ért a magyar egészségügy. A közegészségügyi és a magánegészségügyi rendszer is várakozása szerint töretlen fejlődésnek fog indulni. Az átalakítás megkezdésével ugyanis a magyar politika kinyilvánította, hogy ebbe a területbe munkát kell fektetni, pénzt kell bele tenni és

elismerik, hogy értéket teremt az egészségügy, ennek megnyilvánulása nyilván az egészségügyi béremelés.

Most megmutatkozik a kormányzati szándék az egészségügy kapcsán és ha jól használják fel az uniós, valamint költségvetési forrásokat, akkor lesz esély a közegészségügy javulására. Ugyanebben a beszélgetésben Straub Fanni, a Foglaljorvos.hu alapítója a nagy átalakítást egyfajta ősrobbanáshoz hasonlította, ugyanis az egészségügy gyökeréig hatol az átalakulás, amit részben generál csak a Covid, a másik faktor a reformtörekvés. A paraszolvencia eltűnése is valahol a magánszolgáltatóknál fog lecsapódni várakozása szerint.

A fenti kilátások fényében nem véletlen, hogy a legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatók a piac fejlődésére fogadnak határozottan, különben nem lennének komoly növekedési terveik. A Budai Egészségközpont 2023-ban tervezi megnyitni új kórházát. Hupuczi Petronella, a Maternity Magánklinika igazgatójának előadásában pedig az szerepelt, hogy a szülészetre specializált intézmény idén 40%-kal növeli a fekvőbeteg-kapacitását, miután újabb emeleten alakít ki fekvőbeteg szobákat, míg 2023-ban már új műtőblokkal tervez, szülőszobákkal.

ENNEK NYOMÁN A MATERNITY KÓRHÁZA ADDIGRA 5800 NÉGYZETMÉTEREN FOG MŰKÖDNI A 2020-AS 2200 NÉGYZETMÉTERES ALAPTERÜLET UTÁN.

Az a bizonyos hálapénz

Már az online konferencia első szekciójából kihallható volt, hogy a hálapénz kivezetésének ügye óriási jelentőséggel bír. Nem véletlen ezért, hogy a hálapénz kivezetésének és annak következményének külön előadást és egy aktuális, márciusban elvégzett, reprezentatív kutatást szentelt a Szinapszis Kft. A kutatócég ügyvezetője, Kertész Balázs az eredményekre alapozva azt mutatta be, hogy hogyan változott a lakosság egészségügyhöz való viszonya a hálapénz kivezetése óta. A prezentációból kiderült, hogy a megkérdezettek elsöprő többsége egyetért a paraszolvencia megszüntetésével, azonban azzal is tisztában vannak, hogy ezzel megváltoznak a viszonyrendszerek az egészségügyben. Például többen gondolják úgy, hogy a hálapénz megszüntetése ront az állami ellátás színvonalán, és tisztában van azzal is a többség, hogy az orvosok már nem lesznek ugyanolyan motiváltak a betegek ellátásában.

Súlyos következmények, kiszoruló betegek

A fenti folyamatok rávilágítanak arra, hogy a betegek áramlása a magánegészségügyi szektor felé folytatódhat. Vagy más szóval: a közegészségügy finanszírozásának hiánya, valamint a hálapénz kivezetése miatt az állami kórházak teljesítménye nem tud lépést tartani a betegek igényeivel, akik így egyre többen és egyre több betegségükkel szorulnak ki az állami ellátórendszerből.

Ez a helyzet csak még tovább éleződik a tervezett és normál időszakban működő ellátások koronavírus-járvány miatti felfüggesztésével. A több mint egy éve tomboló járvány alapjaiban plusz terhelést hozott az állami rendszerbe, a felfutó járványhullámok pedig hirtelen és nagy mértékben szűkítik az állami ellátórendszer kapacitásait, hiszen az ápolók és orvosok tartós elvezénylése más ellátásokat lehetetlenít el. Pár nappal ezelőtt érkezett a hír például, hogy Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere a múlt hét végén felfüggesztette az onkológiai népegészségügyi szűrővizsgálatokat. Arra hivatkozva, hogy nő a fertőzöttek, fertőzésgyanús esetek és a kórházi ellátást igénylő betegek száma.

A járvány ellátásban okozott következményeiről beszéltek az online konferencia második szekciójának kerekasztal-beszélgetésének résztvevői is. Straub Fanni, a FoglaljOrvost.hu alapítója például kiemelte, hogy a mammográfia volt a járvány egyik nagy vesztese, melynek biztosan komoly következményei lesznek a későbbiekben a betegek állapotára nézve. Emellett az idősebb korosztályról feltételezhető (a saját adataik alapján), hogy a vírustól való félelmük miatt jogosan nem mentek el bizonyos ellátásokra. Karai Gábor, a Teladoc Hungary ügyvezető igazgatója két fontos megfigyelését osztotta meg a Covid kapcsán. Az egyik, hogy az általuk nyújtott virtuális szolgáltatásokban résztvevők (pl. éjjel-nappali orvosi tanácsadás) rendkívüli mértékben leterheltté váltak (a járvány kitörésétől kezdve megduplázódott ez a szám), ami azt mutatja, hogy a betegek nem jutottak el azokhoz az orvosokhoz, akikhez szerettek volna. Ezt a helyzetet pedig csak súlyosbítja, hogy az alapellátás az oltásszervezés miatt szintén nehezen elérhető. A másik fontos megállapítás, hogy a járvány nyomán drasztikusan visszaestek a foglalások, ezt tavaly őszre kezdte kiheverni az egészségügyi rendszer, azonban az államban beszűkültek a kapacitások, ezért egyre több beteg fordult a magánellátás felé.

ORVOSKÉNT VISZONT NAGYON SÚLYOS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETKEZMÉNYEKTŐL TART AZOK UTÁN, HOGY A SZŰRŐVIZSGÁLATOKON VALÓ RÉSZVÉTEL NAGYON VISSZAESETT.

Például vannak olyan orvosok – akik elektív műtéteket most nem végezhetnek, de sürgős műtéteket igen – elhanyagolt, vagy előrehaladott állapotú daganatos betegekkel találkoznak, akiket vélhetően sokkal korábbi fázisban operáltak volna meg akkor, ha működött volna a szűrővizsgálaton való részvétel. Ha ezt a járvány egyszer majd magunk mögött hagyjuk, akkor is éveken át cipeljük ennek a közegészségügyi következményeit – fogalmazott Karai Gábor. Kalmár László, a Europe Assistance Hungary ügyvezető igazgatója szintén arról számolt be, hogy a járvány miatt a szűrővizsgálatok helyét átvették a laborvizsgálatok és a tesztek.

Mégis miből fizessen a beteg?

Ezek után adódhat jogosan a kérdés: az állami rendszerből kiszoruló betegek hogyan finanszírozzák a magánegészségügyi ellátásukat.

A Szinapszis Kft márciusban végzett kutatása arra is rákérdezett, hogy az emberek miből tervezik finanszírozni a magánegészségügyi kiadásikat. Kertész Balázs prezentációja szerint a megkérdezettek 31%-a nem gondolkodik igénybevételen és az emberek jelentős része zsebből készül kifizetni ezeket a kiadásokat (50%-ban megtakarításból, 20%-ban egészségpénztári megtakarításból), de 5%-a a válaszolóknak még akár hitelt is hajlandó lenne felvenni ennek érdekében. Kiegészítő betegség- vagy egészségbiztosításon keresztül a megkérdezettek 11%-a képzeli el a finanszírozást.
A szolgáltatók közben számítanak a biztosítóktól érkező forrásra. Varga Péter Pál előadásában arról is beszélt, hogy nagyon biztató a magánbiztosítási szektor lassú, de stabil növekedése a magánszolgáltatók forrásai tekintetében. Felvetette azt is, hogy az egészségügyi reform következő lépései között ott kellene lennie a kiegészítő biztosításnak. Ez a forrásbővítés szempontjából kulcskérdés lehet szerinte, hiszen befolyásolja a rendelkezésre álló források mennyiségét és struktúráját.

Bodnár Viktória, az az IFUA Horváth & Partners Kft. ügyvezetője pedig azt mondta, hogy az emberek hajlandóak az adózott jövedelmükből is többet költeni az egészségükre. Becslésünk szerint közép- és nagyvállalati kör foglalkoztatottjainak közel 10%-a rendelkezik csoportos egészségbiztosítással. A munkaerőpiac kiemelt ösztönzési elemként tekint a biztosításokra. Ezen felül még további 500.000 fő rendelkezik kiegészítő egészségbiztosítással

Ebben a környezetben volt érdekes hallani az online konferencia első szekciójának kerekasztal-beszélgetésénben, hogy mit gondolnak az egészségbiztosítási piac kilátásairól a piacon leginkább érdekelt biztosítók vezérei. Schaub Erika, a Generali Biztosító személybiztosítási igazgatója úgy fogalmazott, hogy a piac fejlődéséről az evés közben jön meg az étvágy kifejezés jut eszébe. Ahogyan ugyanis a vállalatok elkezdtek élni az egészségbiztosítási csomagok vásárlásának lehetőségével, úgy lett egyre népszerűbb a munkavállalók körében. Közben az egyéni egészségbiztosítási piac is szépen fejlődik, ugyan ez még kis szelete a piacnak, de jól látható, hogy az egyének igénye egyre jobban jelen van. Almássy Gabriella, az Union Biztosító elnök-vezérigazgatója egy válaszában úgy vélekedett, hogy jelen pillanatban egyértelműen egy vállalati piacról beszélünk, amikor a magánegészségbiztosításokról van szó (90%-a az ügyfeleknek a vállalatoktól jön). Ettől függetlenül még nagy teret lát a vállalati piacban (hiszen a vállalatoknak is ez az érdekük), vagyis a munkavállalók biztosításában, valamint az ezekhez kapcsolódó családtagok biztosításában. Ezzel ugyanis a társadalom nagyon széles rétege elérhető. Várakozása szerint a következő évek még a vállalati piac növekedéséről fognak szólni. Oláh Attila, a Groupama Biztosító kockázati személy- és egészségbiztosítási ágazatvezetője szerint mindkét piaci szereplőre szükség van, az igény is jelen van mind az egyének, mind a vállalatok oldalán, de leszögezte: a biztosítottak többsége valóban a vállalatokon keresztül jön. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a csoportosan, vállalatok által vásárolt biztosítási csomagok keretében kedvezőbb feltételeket tudnak elérni az ügyfelek. A vállalati HR-nek óriási szerepe van abban, hogy ezt a lehetőséget megismerjék a munkavállalók. Lantos Csaba, a Lantos Vagyonkezelő tulajdonosa, a beszélgetés moderátora összefoglalóan úgy vélekedett, hogy mindenki készülődik a szektorban, az elmúlt években ehhez jó alapokat teremtettek a szereplők. Gondolatait azzal zárta, hogy a jövőben fontos szerepet kellene kapnia a prevenciónak, hogy ne csak akkor kerüljünk a szolgáltatókhoz, amikor már a betegséget kezelik és az emberek ne maradjanak magukra.

Kiss András, a Budai Egészségközpont marketing és értékesítési igazgatójának előadásából pedig az derült ki, hogy a vállalatok esetében a B2B partnereik lendületét a járvány sem törte meg, mivel láthatóan a képzett, elkötelezett munkatársak megtartása kulcsfontosságú a cégek számára, a személyre – vagy munkakörre - szabott juttatások elvárássá váltak. 

A téma, a plusz finanszírozási elemek előkerültek az online rendezvény második beszélgetésében is. Kalmár László ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy ez a kiegészítő biztosítás már évtizedes álma a piacnak. Akkor lenne teljes az ellátás, ha a magánellátók szélesebb spektrumban nyújtanának fekvőbeteg-szolgáltatásokat. Egy nagyon szép ökoszisztéma alakulhatna ki az állami- és magánellátók együttműködésében, kiegészítve a biztosítók finanszírozásával, egy új dimenzió nyílhatna a magyar társadalomban és egészségügyben. Üzennénk a döntéshozóknak, hogy ez nagyon szépen, akár önszabályozó módon is tudna működni - fogalmazott Kalmár László. Karai Gábor ehhez annyit fűzött hozzá, hogy meg kell vizsgálni: mik azok a források, ahonnan plusz bevételhez tud jutni egy állami kórház. Ezek az intézmények évről évre növekvő államadósságot halmoznak fel, és ezt csak tovább növeli majd, hogy több bért kell kifizetni a dolgozóknak, közben az intézményi finanszírozás nem változik meg. Amíg ez nem újul meg, addig nem lesz kellő forrás az intézmények hatékony működéséhez. Így kijelenthető: a kórházaknak valamiből bevételt kell termelniük. Ha nem akarunk járulékot növelni, és a járulékfizetők száma korlátos, és nem adóforintból akarjuk fizetni ezeket az intézményeket, akkor ki kell találni a pótlólagos források lehetőségét. Értékesíteniük kell a szolgáltatásaikat, amit a biztosítók eladhatnának - fejtette ki. Ez még inkább okot adna arra, hogy az orvosok bent maradjanak az állami ellátásban, hiszen extra jövedelemhez juthatnak.

Forrás