Az elektromos kapu rádőlt az autóra, a biztosító sem ezt, sem az okozott kárt nem vitatta, de mégsem fizetett. A kocsi ugyanis a biztosítóval szerződött férfi feleségének cége tulajdonában volt. A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) nem fogadta el ezt a kifogást. Nem tanulság nélküli a békéltetők legfrissebb döntése.

A lakossági vagyon-, baleset-, és felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkező férfi meglepetten tapasztalta, hogy biztosítója eleve elutasította, hogy fizessen, amikor a ház elektromos kapuja rádőlt az autóra. A társaság arra hivatkozott, hogy az Általános feltételekben meghatározott kizárásokon túl nem nyújt fedezetet azokra a károkra sem, amelyeket közeli hozzátartozók egymásnak okoznak.

Az autó – derül ki a PBT legfrissebb határozatának indoklásából – egy olyan kft-é, amely a biztosított feleségének tulajdonában van.  A kérelmező álláspontja szerint az ő ügye nem ad lehetőséget a közeli hozzátartozókra vonatkozó kizárási ok alkalmazására, hiszen nem mindegy, hogy jogi-, vagy magánszemélyről van szó. (Megjegyezzük, ilyen megkülönböztetést a pénzügyi szolgáltatók – ha érdekük úgy kívánja – maguk is előszeretettel alkalmaznak.)

Kizárhatták volna, ámde nem tették

A pénzügyi szolgáltató idézte a biztosítási feltételek általa hivatkozott pontját, amely szerint „a/ Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, b/ természetes személy esetén együttbiztosított a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó és élettárs”.

Százezreket hozott a kitartás

Az eljáró tanács a rendelkezésére álló dokumentumok és a szerződéses rendelkezések alapján nem meglepő módon azt állapította meg, hogy a feleség tulajdonában levő Kft. nem szerződő, nem minősül sem biztosítottnak, sem annak közeli hozzátartozójának. Az eljáró tanács nem osztotta a pénzügyi szolgáltatónak azt a jogi álláspontját, mely szerint a károsodás nem a jogi személy elkülönített vagyonában, hanem a jogi személy egyszemélyi tulajdonosának vagyonában keletkezett, és analógiával alkalmazhatóak a kizárási feltételek.

A biztosító ugyan nem tett olyan nyilatkozatot, hogy alávetné magát a PBT döntésének, de ebben az esetben a határozat szerint a tanács hozhatott kötelezési határozatot (ennek feltétele, hogy a kérelem megalapozott legyen, és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye ne haladja meg az egymillió forintot). Kötelezték tehát a biztosítót, hogy a feleség cége számára közel 364 ezer forintos kártérítést fizessen. A biztosító egyébként a kárt magát és az összegét sem vitatta egyetlen percig sem.

Forrás