Sokan azt gondolják, Ön mozgatja a szálakat az Aegon Magyarország hazai kézbe adásában. Tényleg így van? Esetleg Ön csak aspirál erre a feladatra?
Amikor tavaly először szóba került az Aegon eladása, több nemzetközi tanácsadócég is megkeresett azzal a kérdéssel, hogy esetlegesen érdekelne-e minket az Aegon Biztosító megvásárlása. Azt mondták, két hónap van az átvilágításra, ezt követően pedig konkrét ajánlatot kell tenni. Talán még az is elhangzott, hogy ennek visszavonhatatlan ajánlatnak kell lennie, és megfelelő garanciákat kell tudnunk felmutatni. Jártasak vagyunk biztosításpiaci akvizíciókban az alkuszi integrációért felelős tagvállalatunk által, és tapasztalataink szerint legalább 6-9 hónapig tart, mire átvilágítunk egy, az Aegonnál jóval kisebb céget is. Egy ekkora méretű vállalkozáshoz ráadásul egy 60-100 fős tanácsadói létszámot kellett volna megmozgatnunk. Rendszeresen olvasom az Aegonról szóló híreket, és csodálattal figyelem a biztosító bőven 10 milliárd forint feletti éves nyereségét, de az említett tényezők miatt ki tudom jelenteni, hogy
sem irányító, sem aspiráns nem vagyok ebben a történetben.
Ezek szerint az időtényezőn bukott el a tavaly őszi vétel. Azzal viszont, hogy a Belügyminisztérium idén április elején megvétózta az Aegon eladását a Vienna Insurance Groupnak (VIG), úgy tűnik, rengeteg időt nyertek. Elgondolkodtak azon, hogy így mégis belevágnak?
Aki megvásárolja az Aegon Biztosítót, az így is, úgy is nagy fába vágja a fejszéjét, akármennyi idő is áll a rendelkezésére. Elsősorban a biztosító értékére és árazására gondolok. A VIG 830 millió eurót ajánlott a négy országban működő érdekeltségre. Sokakat hallottam már arról beszélni, hogy valójában mintegy 650 milliót ér, a magyar üzletág pedig ebből 550 millió eurót képvisel. Ez csaknem 200 milliárd forint. Jelentős kockázatot jelent egy évi 14 milliárd forintnyi profitot termelő társaságba ennyi pénzt fektetni. Ha bármilyen hazai vagy nemzetközi banki forrást be kellene vonni, nem tudnék nyugodt szívvel lefeküdni minden este arra gondolva, hogy ezt belátható időn belül ki tudjuk termelni. Attól függetlenül mondom ezt, hogy a biztosítótársaság jól működik. Mindezeket egybe véve cégcsoportunk nem tervezi az Aegon Biztosító magyar üzletágának megvásárlását.
A 200 milliárd forint körüli érték valószínűleg bármely egyedi hazai vevő szabad likviditását meghaladja, az államot kivéve. Nem kaptak megkeresést befektetői konzorcium létrehozására, vagy felkérést az államtól a vétel megszervezésére?
A már említett tanácsadócégeken kívül nem tárgyaltunk senkivel sem az Aegonnal kapcsolatban.
Megtiszteltetés lett volna számunkra, de egyelőre nem kaptunk szakmai segítségre vonatkozó megkeresést az államtól sem.
Ha a személyes véleményemre kíváncsi, nem tűnik arányosnak, hogy egy sokak szerint áron alul privatizált biztosítót, amelynek tulajdonosai 30 évig jelentős pénzt kivittek az országból, most drágán megvegye egy hazai szereplő. Ettől függetlenül örülnék, ha az Aegonban megjelenne az állam. Több mint 3000 biztosítási tanácsadónkkal (ideértve a bankban értékesítéssel foglalkozó közvetítőket is), 200 főt megközelítő főállású munkavállalónkkal, bankbiztosítási, vállalati és lakossági értékesítési csatornánkkal, valamint széles körű gépjármű dealeri hálózatunkkal jó partneri viszonyt tudnánk kialakítani. Tulajdonosként viszont inkább abban hiszek, hogy egy ekkora akvizíció nélkül is meg tud valósulni egy nagy hazai biztosítótársaság, amihez jó alapot biztosít a CIG Pannónia.
Amelyben önök csaknem 33 százalékos tulajdont szereztek az elmúlt negyedévekben. Pénzügyi vagy szakmai befektetésként tekintenek a CIG Pannóniára? Úgy is kérdezhetném, minél több osztalékot, vagy minél több jutalékot szeretnének kiszedni belőle?
Jelenleg 32,96 százalékos tulajdonosok vagyunk, tekintettel arra, hogy nyilvános részvénytársaságról van szó, egyelőre csak vizsgáljuk annak lehetőségét, hogy hogyan tudnánk növelni részesedésünket.
A CIG Pannónia életében a Hungarikum Alkusz Cégcsoport szakmai hátterű pénzügyi befektetőként van jelen.
Az elmúlt időszakban többször bekerültek a hírekbe a biztosító problémái, többek között az olasz ügy és az előző vezetés hibái kapcsán. Nem tagadom, hogy amikor tulajdonosok lettünk, mindezt mi is kockázatnak láttuk, az a rengeteg kisbefektető viszont, aki benne van tulajdonosként a biztosítóban, nem tehet arról, hogy a társaság nem volt kellően körültekintő. Én már 16 éve foglalkozom biztosítással, 100 százalékban magyar cégcsoport vagyunk, és nehezen tudom elviselni, hogy egy vezetőség hozzá nem értése vagy nem körültekintő munkájának köszönhetően egy magyar biztosítótársaság bajba kerüljön. Azt gondolom, hogy a CIG Pannónia hosszabb távon nagyon jó befektetésnek bizonyul majd, látva a minap megjelent első negyedéves jelentésüket. A biztosító a tavalyi év eredményére nem fizetett osztalékot, és a Hungarikum Alkusz is hosszú távú befektetésként tekint rá, nem adjuk-vesszük a részvényeket. Az új menedzsment mind szakmailag, mind prudenciális értelemben kifogástalan, és teljes körű bizalmunkat élvezi.
Van lehetőség a jogszabályok adta kereteken belül, hogy a tulajdonukban álló CIG Pannóniát előnyben részesítsék a termékek bemutatásakor, értékesítésekor?
Sokan azt gondolják, hogy a CIG Pannóniának kiváltságos a helyzete, mert a több mint 3000 biztosítási tanácsadóval rendelkező Hungarikum Alkusz Cégcsoport előszeretettel az ő biztosításaikat értékesíti. Köztünk azonban egy kínai fal van: olyan biztosításokat értékesítünk, amelyek az ügyfeleink adott életkörülményeihez igazítva, a legnagyobb biztosítási védelmet teremtik meg részükre, vagyis a tulajdonosi és a közvetítői szerepkör élesen elválik egymástól. A jogszabályoknak megfelelően szolgáljuk ki az igényeiket, és a Magyarországon működő összes jelentős biztosítótársasággal együttműködünk. Olyan nagy állami beruházások esetében is, mint amilyen például a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítésének a biztosítása, 7-8 biztosító egyszerre nyújt fedezetet. Nagy körültekintéssel ügyelünk a felügyeleti elvárások betartására is. A járvány előtt rendszeresen vettünk részt úgynevezett prudenciális megbeszéléseken az MNB-vel, melynek keretében bemutattam, mi hogyan látjuk a biztosítási piacot, a felügyelet prudenciális jellegű elvárásait maximálisan figyelembe véve.
Említette a Budapest-Belgrád vasútvonalat, amelyről a biztosítási titok miatt nem sokat mondhat, ugyanakkor sok kritika éri Önöket – nem alaptalanul – hogy az állam tőgyén nőttek nagyra a biztosításközvetítői piacon. Mekkora az állami cégek súlya?
50 százalék alatti. 150 ezer darab gépjármű-biztosítást kezelünk, a portfóliónk tele van multinacionális vállalatok biztosítási portfóliójával. A Budapest-Belgrád vasútvonal biztosításairól a biztosítási titok miatt nem beszélhetek, de ott van például Paks 2, amelynek biztosítása kapcsán egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, és mi nyertük a megbízást.
A nyílt közbeszerzés következtében magyar és nemzetközi biztosításközvetítő cégek is elindulhattak, így még az a kritika sem érhet minket, hogy nekünk sokkal könnyebb.
Szerintem nem könnyebb, ilyen esetekben ugyanis nagyon komoly szakmai anyagot kell minden pályázónak egységesen elkészítenie. Közel 500 ezer ügyfélből áll a portfóliónk, május elejére pedig már átléptük a 10 ezer biztosítási szerződést a bankbiztosítási értékesítésben is. Az állami ügyfelekkel nagyon jó együttműködni, ugyanis a közös munka során jelentős megtakarítást tudunk elérni az ügyfelek biztosítási portfólióján: volt például olyan portfólió, amelyet egy másik alkusz sok éve kezelt, és amikor megérkeztünk, csak annyit kértünk, hogy átnézhessük a biztosítási portfóliót. Kiderült, hogy lényegesen alulbiztosított volt a portfolió, ahol a reális biztosítási összeg elérése mellett is megtakarítást tudtunk elérni az ügyfélnek. Alkuszként nagyon nagy felelősségünk van abban, hogy folyamatosan jelen legyünk az ügyfelek életében. Azt tapasztalom - természetesen tisztelet a kivételnek - hogy az elmúlt 30 évben kialakult egy szinte rejtőzködő üzemmódban dolgozó alkuszi réteg Magyarországon. Ha az ügyfélnek nincs kérdése vagy kérése, akkor nem is nagyon keresik. Nálunk azonban nem fordulhat az elő, hogy nem vizsgáljuk át évente a biztosítási portfóliót.
A közvetítők érdekeltségi rendszere ma teljesen másképp fest, mint 15-20 éve, a Brokernet által fémjelzett hőskorban. Működőképes-e akár az életbiztosítási oldalon a jó öreg MLM, a piramis struktúra az Önök szemében?
A biztosítási szakma ma nem szexi, annak ellenére mondom ezt, hogy nálunk a tanácsadók átlagéletkora 40 év körüli. Időt, energiát és saját erőforrásainkat bevonva magam is foglalkozom a fiatal kollégákkal, részt veszek a toborzásban, mert meggyőződésem, hogy bár nem tűnik szexinek a fiatalok számára, miénk a világ legszebb szakmája. Hiszen nincs annál szebb hivatás, mint amikor egy vállalat vagy egy magánszemély bizalmat szavaz nekünk a biztosításai és pénzügyei területén, és együtt gondoskodunk sokakról.
Nem hiszek az MLM-hálózatban és a piramisrendszerekben, csak abban, hogy aki tisztességesen dolgozik ebben a szakmában, az tisztességesen meg is tud élni belőle.
2020 a sorozatos akvizíciókról szólt a cégcsoportnál. Vannak alkuszcégek, amelyeket beolvasztanak, másokat csak átneveznek, így lett például az UFS Groupból HUNPénzügyi Tervező Kft. Mi dönti el, melyik utat járják? Egyáltalán, mi szükség van ennyi alkuszcégre a csoportnál?
Egyrészt a nagyság dönti el: a kisebbek állományátruházással csatlakoznak az alkuszi integrációért felelős HUNPartner tagvállalatunkhoz, a nagyobbak pedig külön tagvállalatként működnek tovább a cégcsoport kötelékében. A másik fontos kérdés az, hogy mennyire szegmentáltan foglalkozik a biztosításközvetítői piacon az adott cég egy-egy speciális üzletággal, mint amilyen a HUNPénzügyi Tervező Kft. esetében a lakossági és kkv ügyfélszegmens. Hasonló a HUNInsurance Biztosítási Alkusz Kft. is, amely tagvállalat az építőipari szektor biztosítási szakértője, valamint hitelbiztosítási specialista. Az idei évben nem volt még jelentős akvizíciónk, de a nyáron újabb bejelentések várhatók, igaz, nem a top10-ből vásárolunk, de így is a magyar biztosításközvetítői piac meghatározó szereplőjévé válhatunk.
Mészáros Lőrinc, illetve az Ön érdekeltségébe tartozó Keszthelyi Holding 50-50 százalékban tulajdonosa a csoport központi alkuszcégének, a Hungarikumnak. Jól látjuk, hogy működése alapján nem a Keszthelyi Holding, hanem a Hungarikum Alkusz Cégcsoport érdemelné ki a holding elnevezést?
Ez pontosan így van. A Keszthelyi Holding egy vagyonkezelő, amely önálló, bevételt hozó tevékenységet nem végez. Most alakítjuk át a Hungarikum Alkusz Cégcsoportot, mégpedig úgy, hogy jogilag elismert vállalatcsoporttá alakulunk át, ahol az uralkodó szervezet továbbra is a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. lesz, amely továbbra is a nagyvállalatok biztosításközvetítő partnere lesz. Nincs tervben, hogy bármit is összevonjunk. Sőt, HUNRisk.hu néven szeptemberben az online biztosításközvetítői piacra is megérkezünk.
Nagyon hajaz a név két nagyobb online közvetítőjére, a Netriskére és a Cherriskére. Melyikre hasonlítanak majd jobban, és milyen újdonságot hozhatnak hozzájuk képest?
A névben a HUN szótagon van a hangsúly, hiszen magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező cégcsoportként ezúttal is egy egyedi megoldással rukkolunk elő. Nagyon érzékeny vagyok a minőségre, a valódi ügyfélélményre, hogy valami mást, valami jobbat nyújthassunk a magyar embereknek, mint a konkurencia. Azt gondolom, hogy jelentős szerepe van egy magyar biztosításközvetítő cégnek az online biztosítási piacon is.
Ritkaságszámba menő értékesítési együttműködést alakítottak ki a Takarékbankkal a közelmúltban. Mi ennek a lényege?
A HUNBankbiztosítás Közvetítő Kft. többes ügynök cégként működik, egyedüliként a cégcsoporton belül. 75 százalékban a Hungarikum Alkusz, 25 százalékban a Takarékbank a tulajdonosa. Az erről szóló tervezetet 2018 augusztusában tettük le Vida József elnök-vezérigazgató úr asztalára, amit több mint két év összehangolt és következetes munka követett a 2021. január 6-i indulásig. Aki ma betér a Takarékbank fiókjába, az nem egyetlen lakásbiztosítást, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást vagy cascót választhat csak, mint a legtöbb banknál, ahol függő ügynökök dolgoznak, hanem a biztosítók széles körének termékpalettáját tesszük számára elérhetővé, növelve az ügyfélélményt. Ahogyan már említettem, az indulás óta több mint 10 ezer biztosítási szerződés született.
Ezt vinnék tovább az MKB Bankra és a Budapest Bankra, majd a három bank fúziójából felálló szuperbankra is?
Az egyeztetések jelenleg is zajlanak.
Az egy bank, több biztosítós modell sikeresen működik, és az értékesítési eredmények is azt támasztják alá, hogy érdemes tovább fejlesztenünk.
Nagyon bizakodó vagyok a tekintetben, hogy mindkét bankkal még az idei évben elindul az együttműködés.
Hová képzeli el 10-20 év múlva azt a biztosítási birodalmat, amelyet most építenek?
Jóleső érzés, amikor biztosítási birodalomnak nevezi a gazdasági média azt, amit építünk. A cégcsoport jelenleg 12 tagvállalatból áll, különös ismertetőjegye, hogy HUN-nal kezdődnek a cégnevek, és nagyon szerteágazó ma már a tevékenységünk. Tavaly több mint 9 milliárd forint nettó árbevételt sikerült elérnünk, úgyhogy összességében a birodalom kifejezést helytállónak érzem. Egy küldetésünk van: a magyar emberek és a Magyarországon működő vállalkozások számára olyan pénzügyi és biztosítási hátteret tudjunk biztosítani, amivel ők maximálisan elégedettek. Persze ez nem egy könnyű szakma, több mint 400 biztosításközvetítő cég van a hazai piacon, és állandó a verseny. Bízom benne, hogy 10-20 év múlva ugyanezzel a lendülettel fogunk dolgozni. Az idei évet persze közelebbről látjuk:
2021 egészére 14 milliárd forintos árbevételt tervezünk csak a Hungarikum Alkusz Cégcsoportban. Tavalyelőtt ez még 6 volt, tavaly pedig 9 milliárd forint, tehát dinamikus piaci növekedésről beszélhetünk.
Az első negyedévben összességében a cégcsoport teljesítette a tervét, és úgy gondolom, hogy köszönhetően a következetesen felépített üzleti stratégiánknak, tartani tudjuk ezt a lendületet az év hátralévő időszakára vonatkozóan is.
A növekedésnek mekkora része jöhet a már végrehajtott, illetve a tervezett akvizíciókból?
Az elmúlt két év alatt számos akvizíciót, állományátruházást hajtottunk végre, 13 alkusz és 3 függő közvetítői tanácsadói csoport csatlakozott a cégcsoportunkhoz, ennek jó része idén fog termelőre fordulni a bevételek szempontjából. Csak portfóliót nem szeretek vásárolni, a közvetítői munkaerővel és annak szakértelmével együtt fogadjuk be az ügyfeleket. A cégcsoport árbevételének a 30-35 százaléka azonban még mindig a központi alkuszcégtől, a Hungarikum Alkusztól származik. Hiszek benne, hogy az egyes tagvállalatok hozni fogják a terveket, sőt túl is fogják szárnyalni azokat, de már ma is elmondhatjuk, hogy hosszú évek után egy hazai biztosításközvetítői cégcsoport a legnagyobb. Utoljára a Brokernet volt ekkora. Kettőnk között azonban az a lényeges különbség, hogy a Brokernet több mint 90 százalékban unit-linked biztosításból érte el az első helyet, mi pedig több mint 90 százalékban még non-life biztosításközvetítőcsoport vagyunk. Egyelőre nem cél, hogy az élet oldal hasonlóan erős láb épüljön fel, mint a nem-élet, de a tanácsadóink az életbiztosítások értékesítése területén is jelentős szakmai háttérrel rendelkeznek, és ebben az üzletágban is növekedést várunk.
Forrás