Mit tehetünk, ha szeretnénk gondoskodni a méltóságteljes öregkorunkról? Érdemes-e az olcsóbb nyugdíjbiztosítást választani, és mit jelent a TKM? Szakértők válaszolnak.

Mi, magyarok kifejezetten árérzékenyek vagyunk. Az akciós szó láttán szinte egyből vásárolunk, ha pedig valami drága, akkor kétszer is meggondoljuk, hogy kiadjuk-e rá a plusz összeget.

Nincs ez másképp a pénzügyi termékek esetében sem: minél olcsóbb biztosításokat szeretnénk kötni, hogy több maradjon a zsebünkben.

Ez persze teljesen érthető, hiszen nehéz megélni egy átlagfizetésből, így egy havi 10-20 ezer forintos kiadás jelentősen megterheli a pénztárcánkat.

Mi, a Nyugdíj Másképpen pénzügyi szakértői is gyakran tapasztaljuk, hogy (leendő) ügyfeleink a lehető legolcsóbb nyugdíjbiztosítást keresik. Azonban egyáltalán nem biztos, hogy ami látszólag olcsó, az hosszú távon is valóban költséghatékony.

Az összehasonlítások alapja: a teljes költségmutató (TKM)

Ahhoz, hogy megtudjuk, melyik is valójában a legolcsóbb nyugdíjbiztosítás, jó alapot adhat az ún. teljes költségmutató, vagyis a TKM.

A mozaikszó némileg hasonló a THM-hez, és lényegében egy hasonló – de mégis más – metrikáról is beszélhetünk.

A TKM megmutatja, hogy egy adott biztosításnak hány százalék az éves, várható költsége. Ebben a költségben pedig nemcsak az szerepel, ami a biztosító esetében merül fel, hanem az alap- és letétkezelési költségek is.

Fontos ugyanakkor tudni, hogy a TKM csak átlagpéldával számol, így az értéke nem pontos. Viszont remek támpontot nyújt, hogy azok is össze tudják hasonlítani egy-egy biztosítás költségeit, akik nem feltétlenül jártasak a pénzügyekben.

Milyen átlagpéldával számol a TKM egy nyugdíjbiztosítás esetén?

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miről beszélünk pontosan, amikor "átlagpéldát" emlegetünk. Az átlagos ebben az esetben azt jelenti, hogy egy fiktív ügyfél köt szerződést, havi 25 ezer forintos megtakarítással, 10-15-20 éves futamidőre.

Ezekkel az intervallumokkal számolják ki tehát az egyes TKM-eket.

És hogy ez miért jó?

Mert így átláthatóvá válnak a nyugdíjbiztosítási konstrukciók azok számára is, akik egyébként laikus szemmel nézik ezeket. Hogy pontosan milyen költségeket is tartalmaz, azok szigorúan szabályozva vannak.

A TKM-nek tehát tartalmaznia kell:

• az alapkezelési költséget,
• a kockázati díjakat,
• az adminisztratív költségeket,
• illetve a hűségbónusz költségcsökkentő hatását.

Ezenkívül a Magyar Nemzeti Bank azt is szigorúan szabályozza, hogy mekkora lehet a maximális TKM. Ha magasabb, mint a referenciaérték, akkor a biztosítónak információt kell adnia az ügyfélnek, hogy mi a többletköltség oka.

Viszont, ahogy említettük is, a TKM csupán egy viszonyszám, ami leginkább arra szolgál, hogy összehasonlítsuk vele az egyes biztosítói termékek költségét.

Mire érdemes figyelni, ha nyugdíjbiztosítást szeretnénk kötni?

Figyelembe kell venni a TKM-et, de nem szabad csak és kizárólag erre a számra támaszkodni. Fontos, hogy figyelembe vegyük az egyéni preferenicáinkat, valamint a várható hozamot. Ez azt jelenti, hogy meg kell határozni a kockázattűrő-képességünket.

A magasabb hozam ugyanis magasabb kockázatú befektetést is jelent. Ugyanakkor lehetőségünk van közepes-, vagy alacsonyabb kockázatú befeketetésre is, kisebb várható hozam mellett.

Fontos emellett az is, hogy figyelembe vegyük a pénzintézeti hátteret. Mennyire nagy múltú a biztosító, mekkora ügyfélállománnyal, illetve kezelt vagyonnal rendelkezik, mennyire rentábilis.

Tudnunk kell azt is, hogy mennyire rugalmasak, van-e mód később változtatni a portfólión, valamint milyen az elérhető befektetési alapok minősége.

Melyik akkor valójában az olcsóbb nyugdíjbiztosítás? És milyen költségekkel kell számolni?

Persze a legegyszerűbb az lenne, ha csak rá kellene bökni a legkisebb TKM-mel rendelkező konstrukcióra, és ezt a nyugdíjbiztosítást választanánk. De – ahogyan a fenti példából is jól látszik – ez egy sokkal összetettebb folyamat.

Mindig az adott konstrukció egészét kell figyelembe venni, és korántsem biztos, hogy ez a legolcsóbb százalékpontos TKM lesz.

Minél hosszabb távon fektetjük be a pénzünket, annál alacsonyabb várható költségekkel számolhatunk. Viszont a konstrukciók nagyon eltérőek lehetnek.

Létezik olyan biztosító, amely 10 éves futamidőre 0,99-2,03% közötti költséget kínál, de olyan is, amely 4,05-4,92% közöttit. Tehát már egy-egy adott futamidőn belül is igen nagy eltérések lehetnek.

Mindezek fényében jogos lehet a kérdés, hogy mi az, ami befolyásolja ezeket a költségeket; és miért sávosak egyáltalán?

A TKM-et befolyásoló tényezők

Ahogy feljebb is említettük, a TKM átlagpéldával számol, és közel sem biztos, hogy mi épp 25 ezer forintot takarítunk meg havonta. Lehet, hogy többet, lehet kevesebbet – ez pedig máris eltérést okozhat a teljes költségmutatóban.

Nem biztos az sem, hogy a korunk megfelel a referencia TKM-ben feltüntetett életkoroknak, ami szintén befolyásolja a TKM értékét.

Mindezek mellett pedig az is könnyen előfordulhat, hogy egy magasabb költségű konstrukciót választva jobb alapkezelő kezeli a befektetésünket, így több hozamot érünk el, mint egy alacsonyabb költségű konstrukcióval.

Nézzünk is meg egy egyszerű, életszerű példát.

Melyik mellett döntene?

• a. – egy befektetés 5%-os hozama mellett 2%-os költséggel,
• b. – egy befektetés 8%-os hozammal, és 3%-os költséggel?

Amennyiben a b.-t választotta, jól döntött, hiszen így 5% lesz a nyeresége, míg az a. példában csupán 3% – hiába alacsonyabb egyébként a költség.

Összegzés

Olcsó nyugdíjbiztosítás tehát – legalábbis hosszú távú befektetésként – nem létezik, maximum jó ár-érték aránnyal rendelkező konstrukció. A jó konstrukció pedig az, ahol magas hozam, és reális költség mellett is sok pénz marad a zsebünkben – mindez egy olyan biztosítónál, ami nagy ügyfél- és kezeltvagyon-állománnyal rendelkezik.

Persze mindez leegyszerűsítve könnyűnek tűnik, azonban nem az, hiszen több mint 70 különböző nyugdíjbiztosítási konstrukció található a piacon.

Így, idő és szakértelem hiányában, szinte lehetetlen figyelembe venni az összes szempontot, és egyenként megvizsgálni az összes pénzintézetet: hacsak nincs megfelelő közgazdasági érdeklődésünk, és sok felesleges szabadidőnk.

Épp ezért érdemes tájékozódni a releváns, pénzügyi portálokon, ahol független szakértőktől olvashatunk részletes információkat.

Forrás