A biztosítási szakma szűk többsége nem ért egyet azzal az MNB-s véleménnyel, hogy túl gyenge lenne a verseny a lakásbiztosítások piacán. Kétharmad mondja, hogy 2024 végéig megérkezik az újabb visszaesés a magyar biztosítási piacra. 70% szerint továbbra sem szeretik Magyarországon a biztosítókat, ugyanilyen arányban gondolják, hogy függő és független biztosításközvetítőből is túl sok van a piacon, és azt is, hogy az etikus életbiztosítási koncepció nem befolyásolta érdemben az értékesítési számokat.

Közel 250 fő résztvevővel került megrendezésre március 5-én, kedden a Portfolio Biztosítás 2019 konferenciája a budapesti New York Palace-ban. A közönség ezúttal is mobiltelefonos szavazás segítségével nyilváníthatott véleményt a különböző biztosításpiaci aktualitásokról.

Mint az első szavazásból kiderült, a biztosítási szakma nagyjából ugyanúgy látja társadalmi megítélését, ahogy tavaly: a közönség mindössze 31%-a szavazott igennel arra a kérdésre, szeretik-e az emberek Magyarországon a biztosítókat. 

A magyar biztosítási szektor díjbevétele tavaly a Magyar Nemzeti Bank adatai szerintvalamivel több mint 7%-kal emelkedett, vagyis elmaradt a nominális GDP növekedésétől, de most először meghaladta az 1000 milliárd forintot. Utoljára 2012-ben csökkent a biztosítási szektor díjbevétele, kíváncsiak voltunk, a közönség mikorra prognosztizálja ebből a szempontból a következő válságot. A legtöbben arra szavaztak, hogy 2-3 év múlva ez bekövetkezhet, igaz, csaknem ennyien gondolják azt, hogy 2024 végéig nem lesz visszaesés. Kétharmad azok aránya, akik szerint valamivel több mint öt éven belül ez bekövetkezik. 

A szabályozás jelenleg is alapjaiban határozza meg a szektor növekedési lehetőségeit. A Magyar Nemzeti Bank ezzel kapcsolatos egyik legfontosabb terve jelenleg egyfajta minősített fogyasztóbarát lakásbiztosítás bevezetése a hasonló lakáshitelek mintájára, amely javítaná szerintük a fogyasztók érdekeinek érvényesülését és fokozná a biztosítók közötti versenyt. A közönség mindössze 46%-a értett egyet azonban azzal a megállapítással, hogy túl gyenge a verseny a magyar lakásbiztosítási piacon. 

Kiemelt téma volt az öngondoskodási piac és az egészségbiztosítási piac jövője is konferenciánkon, utóbbi egyik aktualitását a munkáltatói adókedvezmények idén év eleji megszüntetése adta. A magyar lakosság egészségbiztosítási penetrációja meglehetősen alacsony, ráadásul az egészségbiztosítások több mint 90%-a vállalat által kötött szerződés. A Biztosítás 2019 konferencia résztvevői esetében persze jóval magasabb a penetráció, mint országosan: 53%-nak van egészségbiztosítása azok közül, akik beültek az egészségbiztosításokról szóló panelbeszélgetésre. 

Úgy tűnik, a biztosítási piac szereplői körében is nagyobb, több mint kétharmad azonban azok aránya, akik egy egészségpénztár tagjai. 

Az említett adóváltozás idén jelentős befolyással lehet az évi csaknem 20 milliárd forintos díjbevételű hazai magán-egészségbiztosítási szektor növekedésére. Résztvevőink 43%-a azonban egyáltalán nem számít arra, hogy a negatív hatás nagyobb lehetne a piac természetes bővülésénél. 32% számít arra, hogy idén és jövőre is csökkenhet az adóváltozás miatt az egészségbiztosítási díjbevétel, 20% azonban azt mondja (vélhetően azért, mert a vállatok egyelőre nem bontják fel nagy tömegben hatályos szerződéseiket), hogy csak jövőre várható díjbevétel-visszaesés. 

A klímaváltozással és az értékesítői, közvetítői piac helyzetével, jövőjével is külön szekcióban foglalkoztunk a konferencián, közönségszavazásra ez utóbbiban került sor. Mint kiderült, a résztvevők relatív többsége, 49%-a úgy látja, függő és független közvetítőből is túl sok működik a piacon - viszonylag sokan értettek egyet azzal valamilyen formában, hogy a biztosítási közvetítők létszáma a szektor jelenlegi méretéhez képest túl magas. Úgy tűnik tehát, sem az etikus életbiztosítási koncepció, sem az egyéb, pl. EU-s szabályozok nem rostálták meg eléggé a közvetítői piacot. 

A közvetítői szektor eközben gőzerővel keresi a több lábon állás lehetőségeit, az értékesítési szekcióban részt vevők 70%-a szerint szerint ez a hosszú távú siker záloga. Mindössze 18% gondolta úgy, hogy a közvetítők megengedhetik maguknak, hogy "maradjanak a kaptafánál." 

Az életbiztosítási közvetítők életének egyik meghatározó szabályozási változása az MNB rendkívül átfogó etikus életbiztosítási koncepciójának több mint két évvel ezelőtti implementációja volt. Ehhez képest a résztvevők 70%-a úgy látta, az etikus életbiztosítási szabályozás saját tapasztalatai szerint sem az újonnan értékesített szerződések darabszámára, sem az átlagdíjára nem hatott jelentősen. Elsősorban a termékpaletta változott, a piaci hatások ehhez képest mérsékeltek voltak. 

Ahogy a szekcióban szó volt róla, a 2000-es évek élet oldalon a többes ügynökök, nem-élet oldalon pedig az online alkuszok évtizede volt. A 2010-es években felértékelődött a banki csatorna és a biztosítók saját, függő hálózata, és egyre nagyobb teret nyer a biztosítói online értékesítés is. Érdekes volt ezért utolsó kérdésünk, amely arra vonatkozott, vajon a 2020-as évek mely közvetítői csatornáról fognak szólni. A legtöbben úgy vélték a közönségszavazás során, hogy a technológiai cégek ma még Magyarországon e téren nem túl aktív platformjai lesznek a közvetítői piac egyre jobban meghatározó szereplői a következő évtizedben. 

Forrás