Teljesítheti idén a magyar biztosítási szektor az MNB korábbi 5 éves kivetítésében szereplő fő számot, miután a díjbevétele várhatóan meghaladja az 1300 milliárd forintot. Érdemben javultak a unit-linked termékek megmaradási számai (átlagosan 7,12 évesek voltak a tavaly megszűnt szerződések), a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások (MFO) azonban nagyon lassan indulnak be, még csak ötezres darabszám környékén jár a piac - mondta ma az MNB igazgatója.

Nagy Koppány többek között az alábbiakról beszélt előadásában a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) mai konferenciáján:

• Dinamikusan nőtt az elmúlt időszakban a háztartások mobilizálható pénzügyi vagyona, igaz ez az életbiztosításokra és a nyugdíjpénztári megtakarításokra is. A MÁP+ hozta azt a hatást, amit várt tőle a kormányzat anélkül, hogy elszívó hatást gyakorolt volna.
• Van tér azonban a fejlődésre, különösen a hosszú távú befektetéseknél. Csehországban ötször akkora a hosszú távú államadósság-finanszírozásban az intézményi befektetők szerepe, mint nálunk, a biztosítók szerepének a növelése nálunk is fontos célkitűzés.
• Olyan képünk lehet a magyar megtakarítási piacról, mintha nem lett volna válság, hiszen „minden felfelé megy”, ráadásul az életbiztosítási piac is dinamikusan nőtt az elmúlt negyedévekben, különösen a unit-linked tartalék, a volatilis hozamok mellett ugyanis pozitív a cash flow.
• Sokan gondolták, hogy a személyes találkozók hiányában lenullázódhat az értékesítés, ez azonban nem következett be, a cash flow pozitív tartományban tudta tartani az életbiztosítási tartalékokat. Darabszámban csökkentek az értékesítések, de ez nem mindig látszódik az egyéb számokban, az átlagos állománydíj ugyanis növekedett.
• A nem-életbiztosítások esetében az utasbiztosításokra volt egyértelmen negatív hatással a járvány, a lakásbiztosításokban is volt némi csökkenés, de aztán tovább nőni tudott. Utóbbiban a minősített fogyasztóbarát termék bevezetésével az egyik leglanyhább területet próbálja felrázni az MNB.
• Az MNB díjbevétel-várakozása szerint 1300 milliárd forint fölé mehet a biztosítási szektor díjbevétele, amivel az MNB 5 éves visszamérésének megfelelően teljesíthet.  
• Az életbiztosítások esetében felkúszóban van a növekedési ütem (a rendszeres termékeknél évi 6-7%-os díjbevétel-növekedés látható), a nem-életbiztosításoknál viszont némi lassulás tapasztalható. A kgfb-díjak alakulásáról valósághű képest ad az MNB nemrég bevezetett kgfb-indexe.
• A minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások (MFO) darabszáma átlépte az 5000-et, nem éri el a biztosítók terveit, de a tömeges értékesítés csak idén ősszel indul(t) be. A felügyelet nem egy sokadik terméknek tervezte meg az MFO-t, hanem az első számúnak, és olyan termékről van szó, amely átlagosan másfélszer akkora szolgáltatási értéket tartalmaz, mint a többi lakásbiztosítás. Alacsonyabb a termék jutalékszintje, de ez nem jelenti azt, hogy egy jól működő közvetítői piacot vágna vissza, hiszen alig értékesítenek lakásbiztosítást a közvetítők.
• A szektor eredményessége jónak mondató, tőkearányos nyeresége 24%, Szolvencia II tőkére vetített megtérülése pedig ennek mintegy fele, ami az MNB szerint megfelelőnek tekinthető.
• Néhány kivételtől eltekintve jó bőrben vannak a biztosítók, a szektor szolvenciája 200% fölött van, és bár életben vannak az osztalékkorlátozások, amely szereplő azonban ezt jelentős túlteljesíti, az már fizethet osztalékot.
• 2026-ra 3%-os GDP-arányos penetráció lenne a biztosítási szektor számára a cél, jelenleg 2,7% körül vagyunk, de a GDP fellendülésével ez visszacsúszhat a korábbi 2,5%-ra, így kapaszkodnia kell a szektornak. Ehhez 2200 milliárd forint környékére kellene felmennie a szektor díjbevételének.
• Az etikus életbiztosítási szabályozás és a nyugdíjbiztosítások elterjedése hatására javul a unit-linked termékek megmaradása, így a 2020-ban megszüntetett szerződések átlagéletkora már 7,12 év volt.

Forrás