Megemelkedett a nyugdíjkorhatár, így az már 65 év az 1957-ben születetteknél. Ezzel lezárult a 2009-ben elfogadott, 2014 óta lefolyó sávos nyugdíjkorhatár-emelés. 

Mit érdemes tudni a nyugdíjról?

A nyugdíj az éppen aktív munkavállalók járulékaiból kerül finanszírozásra, így amíg elegendő aktív korú van, addig a befizetések eltartják az idős embereket. Ezzel szemben, ha fogy az aktív korúak száma, esetleg sokan inkább külföldön vállalnak munkát, akkor a rendszer fenntarthatatlanná válik. Magyarországon a nyugdíjasok aránya évről évre nagyobb lesz, míg a munkaképes fiatalok száma jóval kevesebb, ezért az állam a nyugdíjkorhatár növelésével reagál az elöregedő társadalom jelentette gazdasági kihívásokra.

Mi az öregségi nyugdíjkorhatár?

Az öregségi nyugdíjkorhatár az az életkor, melynek elérésétől az öregségi teljes- vagy résznyugdíj megállapítható.

Öregségi nyugdíjra akkor vagyunk jogosultak, ha a jogszabályban meghatározott életkort betöltöttük és rendelkezünk megfelelő szolgálati idővel. Ez utóbbi a munkával töltött évek száma, vagyis amikor biztosítottak voltunk, megfizettük az előírt mértékű nyugdíjjárulékot.

A 2014 óta zajló fokozatos korhatáremelés alapján az egyes születési évjáratok küszöbértékei évről-évre sávosan emelkedtek. A nyugdíjba vonulás feltétele:

• 1952. január 1-je előtt született: a betöltött 62. életév;
• 1952-ben született: a 62. életév betöltését követő 183. nap;
• 1953-ban született: a betöltött 63. életév;
• 1954-ben született: a 63. életév betöltését követő 183. nap;
• 1955-ben született: a betöltött 64. életév;
• 1956-ban született: a 64. életév betöltését követő 183. nap;
• 1957-ben vagy azt követően született: a betöltött 65. életév.

Férfiak nyugdíjkorhatára

A férfiak nyugdíjkorhatára 65 év. Többször is felmerült a férfiak korkedvezményes nyugdíjazásának lehetősége, de a nyugdíjkassza hosszú távú fenntarthatósága érdekében annak ellenére is lekerült az asztalról, hogy a férfiak átlagosan várható élettartama alacsonyabb, mint a nőké.

Nők nyugdíjkorhatára

A nők nyugdíjkorhatára szintén 65 év, azonban a nők esetében öregségi nyugdíj kiszámítása már 40 év szolgálati idő után is megtörténhet, függetlenül attól, hogy hány évesek. Ebbe legfeljebb 8 évet lehet gyermeknevelési időként beszámítani, vagyis legalább 32 évi szolgálati időt keresőtevékenységgel, munkával kell megszerezniük.

A nyugdíjkorhatár meglehetősen gyors ütemben emelkedik, az elmúlt évtizedben pedig számos korábbi kedvezmény is megszűnt.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint, ha azt akarjuk, hogy 2030 és 2035 után ne kelljen tovább emelni a korhatárt, akkor

a családokat és a gyermekvállalást kell támogatni, családpolitikát kell folytatni.

Nyugdíjemelés 2022 és 13. havi nyugdíj

A nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások a várható infláció magasabb szintje miatt 2022. január 1-jén a költségvetésben tervezett 3% helyett 5%-kal emelkednek.

Érdemes megemlíteni, hogy a kormány 4,8%-os inflációt vár jövőre, vagyis ebből a szempontból túlkompenzál a kormány. Az eredeti 3%-os emelésen felüli 2 százalékpont a költségvetésnek 80 milliárd forintjába kerül, valamint a 13. havi nyugdíj nem kétheti, hanem egyhavi kifizetése további 160 milliárd forintnyi plusz kiadást jelent. Ezzel összesen év elején 240 milliárd forinttal javul a nyugdíjasok helyzete az elfogadott költségvetéshez képest. Közel 2,5 millió embert érint ez a lépés.

Meddig fenntartható a nyugdíjrendszer?

A MAGYAR NEMZETI BANK 2016-OS TANULMÁNYA ALAPJÁN MÉG 20 ÉVIG TEKINTHETŐ MEGOLDOTTNAK A NYUGDÍJAK FINANSZÍROZÁSA, A 13. HAVI NYUGDÍJ ÚJBÓLI BEVEZETÉSE AZONBAN ÚJ HELYZETET TEREMTHET.

Forrás