Az Európai Bizottság előzetes következtetést adott ki a magyar kormány tavaly áprilisi döntésével kapcsolatban, amikor megvétózták, hogy a Vienna Insurance Group AG Wiener Versicherung Gruppe (VIG) felvásárolja az Aegon csoport magyar leányvállalatait – közölte a testület.

Az Aegon amerikai pénzügyi nehézségek miatt 2020. november 29-én állapodott meg arról, hogy 830 millió euróért eladná magyarországi, lengyelországi, romániai és törökországi biztosítási, nyugdíjbiztosítási és vagyonkezelési üzletágát a VIG-nek. A magyar Belügyminisztérium azonban egy célzott törvénnyel megvétózta a tranzakciót, viszont a tervezett felvásárlást az Európai Bizottság feltétel nélkül engedélyezte.

Piaci források szerint a kormány szándéka az lehetett a vétóval, hogy a biztosítási szektorban is elkezdjen felépíteni egy „nemzeti bajnokot”. Ebbe az irányba mutatott a kormány következő lépése: karácsony előtt derült ki, hogy megállapodott a magyar kormány és az osztrák Vienna Insurance Group között az Aegon Biztosító eladásáról. A leírtak szerint a magyar állam 45 százalékos részesedést szerez a magyar Aegonban, valamint az Unioin Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.-ben.

Az Európai Bizottság tavaly október végén indított vizsgálatot az ügyben. Most azt közölték, hogy az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet értelmében a bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az uniós léptékű összefonódások vizsgálata tekintetében, a tagállamok pedig nem alkalmazhatják nemzeti jogszabályaikat ezekre az ügyletekre. A tagállamok csak akkor hozhatnak intézkedéseket a jogos érdekek védelme érdekében, ha ezek az intézkedések összeegyeztethetők az uniós jog általános elveivel és egyéb rendelkezéseivel, és ha az intézkedésekről a tagállam – néhány kivételes esettől eltekintve – tájékoztatja az Európai Bizottságot – írják.

A bizottság szerint megalapozott kételyek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az intézkedés Magyarország jogos érdekeinek védelmére irányul-e. Úgy látják: Magyarország érvelése nem kielégítő, és hogy az országnak a döntés meghozatala előtt tájékoztatnia kellett volna az Európai Bizottságot a felvásárlás tervezett megvétózásáról, és a jóváhagyását kellett volna kérnie. Azt is hozzátették, a magyar vétó összeegyeztethetetlen az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelettel, mivel sérti a letelepedés szabadságát.

A Bizottság felkérte Magyarországot, hogy 10 munkanapon belül válaszoljon a felvetésekre. Amennyiben a válasz nem kielégítő, abban az esetben végleges döntést hozhatnak az ügyben.

Forrás