A már-már szokásosnak mondható félmilliárd forint körüli nyereség helyett 1,118 milliárd forintos adózott veszteséget szenvedett el a második negyedévben a CIG Pannónia. Egyrészt egy jelentős olasz nem-életbiztosítási káresemény, másrészt a biztosító tulajdonában lévő Konzum-részvények bevonásán realizált árfolyamveszteség okozta ezt. Előbbi nagyobb (negatív) meglepetést okozhat a részvényeseknek. 

Belefutottak két nagy veszteségbe

Először is a két egyedi eseményről:

• Az olaszországi határon átnyúló kezesi biztosítási tevékenység esetében lehívási kérelem érkezett a vagyonbiztosítói érdekeltséghez, a CIG EMABIT-hoz a kedvezményezett olasz Vám és Monopólium Ügynökség (ADM) részéről. A szerződéses kötelezvények összértéke 12,8 millió euró, a károk rendezése várhatóan több hónapot, akár éveket is igénybe vehet. A szakértők legjobb becslése szerint 1,229 milliárd forint lehet a károk várható értéke. Ebből 537 millió forint regresszekből, viszontbiztosításból és jutalékvisszaírásokból megtérülhet, így a második negyedévre 692 millió forintos negatív eredménytételt számolt el erre a csoport. A magas kockázat miatt az olasz határon átnyúló gaming kezesi biztosítási tevékenységet fel is függesztette a biztosító. A társaság korábbi közleményében csak a felfüggesztésről esett szó, a 692 millió forintos veszteség újdonság.
• Ahogy korábban már előre jelezték, a Konzum Opusba történő beolvadásán is bukott a biztosítócsoport: mivel a Konzum árfolyama jóval alacsonyabb volt a beolvadás, mint a részvények megszerzése időpontjában, ezért a biztosító (a korábban jelzett és várt 1,355 milliárd forintnál kisebb) 1,057 milliárd forint árfolyamveszteséget realizált, amelynek hatását számvitelileg az egyéb átfogó eredményben nagyrészt ellentételezik, így tőkehatása jóval kisebb, -311 millió forint.

Besegítenek a takarékok és a közművek

A normál működésből származó bevételek és a költségek ugyanis nem alakultak rosszul:

• a biztosítási díjbevételek 6,370 milliárd forintról 7,008 milliárd forintra növekedtek a második negyedévben,
• szerződés-átsorolások miatt a korábbi adatokat korrigálta a biztosító, mindenesetre az összehasonlítható adatok szerint az első féléves díjbevételek 5%-os emelkedést mutatnak, ebből a nem-életbiztosítások 11%-kal, az életbiztosítások pedig 2%-kal emelkedtek, vagyis a teljes magyar piachoz hasonlóan a vagyon- és felelsősségbiztosítások jobban teljesítenek az életbiztosítási termékeknél.

Az életbiztosítások továbbra is unit-linked-túlsúlyosak a biztosítónál. Az első féléves 12,629 milliárd forintos díjbevételből

• 5,116 milliárd forintot a nem-életbiztosítások,
• 6,383 milliárd forintot a unit-linked termékek (ebből 2,423 milliárd nyugdíjbiztosítás),
• 1,599 milliárdot a hagyományos életbiztosítások,
• 188 millió forintot pedig az egészségbiztosítások hoztak.

Az életbiztosítások értékesítésére vonatkozó adatok jelentős javulást mutatnak az életbiztosítónál:

• a befektetési egységhez kötött életbiztosítások új szerzése az első félévben 11,5%-kal, a második negyedévben 22,5%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál,
• a hagyományos és csoportos életbiztosítások új szerzése az első félévben három és félszeresére, a második negyedévben több mint háromszorosára emelkedett,
• az új értékesítésben most már feltűnik több takarékszövetkezet csoportos életbiztosítási szerződéses is, emellett a Magyar Közút Zrt.-vel kötött csoportos élet- és balesetbiztosítások, valamint a Nemzeti Közművekkel értékékesített csoportos szerződések is jelentős hatást gyakoroltak az új értékesítés volumenére.
• Utóbbiakat az "egyéb üzletfejlesztés" kategóriába sorolja a gyorsjelentés, ennek az új értékesítésben betöltött aránya immár 26%, amivel alig marad le a legnagyobb csatorna, a független brókerek 28%-a mögött. A saját hálózat 19%-ot, az újonnan alapított pénzügyi közvetítő leányvállalat 8%-ot értékesített az első féléves adatok szerint.

Mi van a tőkeleszállítással?

Ahogy az a részvényesek számára ismert, a biztosító osztalékfizetés helyett a Konzumtól korábban kapott többlettőkéjére való tekintettel a tőkeleszállítás mellett döntött, így várhatóan 3 milliárd forintot, részvényenként 31,96 forintot fizet ki a tulajdonosoknak. "A Társaság igazgatósága által előterjesztett alaptőke-leszállítás célja, hogy a Társaság részvényesei az osztalékfizetésnél kedvezőbb módon részesüljenek a Társaság felosztható eredményéből." - fogalmaz a biztosító. Amíg ugyanis osztalékfizetésre a vonatkozó szabályok alapján kizárólag a társaság eredményéből és eredménytartalékából van lehetőség, addig az alaptőke-leszállítás esetében mind a társaság eredménytartalékából, mind pedig a tőketartalékból lehetőség van kifizetés teljesítésére a társaság részvényesei számára. 

Forrás