Mi tudjuk hová tartunk!
Határozott céljaink, tudatos elképzeléseink vannak a jövőt illetően, s reményeink szerint együtt, közösen olyan erőket mozgathatunk meg, melyre külön-külön képtelenek lennénk.
2022.02.17
Nem létezik olyan, hogy túl kicsi összeg, azonnal érdemes elkezdeni a rendszeres megtakarítást - Portfolio cikk
Nyitrai Győző, az OTP Bank Daily Banking Tribe igazgatója elmondta: 10 éve mérik az öngondoskodási indexszel a magyar lakosság öngondoskodási attitűdjét, és azt látják, hogy nincs jelentős mozgás a társadalom hozzáállásában. Változatlanul fennáll a nyugdíjparadoxon:
HÁROMBÓL KÉT EMBER AZ ELMÚLT 10 ÉVBEN FOLYAMATOSAN AZT A VÁRAKOZÁST FOGALMAZTA MEG, HOGY AZ ÁLLAMI NYUGDÍJ NEM LESZ ELÉG SZÁMÁRA AZ IDŐSKORI MEGÉLHETÉSHEZ, UGYANAKKOR SOHA NEM VOLT 20% FELETT AZOK ARÁNYA, AKIK RENDELKEZTEK VOLNA KIFEJEZETTEN IDŐSKORRA FÉLRETETT BEFEKTETÉSEKKEL.
A válaszadók több mint fele a munka után is szeretne dolgozni, és ebből szeretné pótolni a nyugdíjazást követő jövedelemkiesést. Azt is mutatja a kutatás, hogy a megkérdezettek 40-45%-a otthon tartja a megtakarítását készpénzben, pedig az infláció folyamatosan erodálja ennek vásárlóértékét.
Van azonban egy szűk réteg, amely viszonylag korán elkezdi az öngondoskodást, és aki rálép erre az útra, nem nagyon tér le róla, arányuk azonban mindössze 6%. Az OECD felmérése szerint az utolsó előtti helyen vagyunk az ezzel kapcsolatos attitűdben, csupán Olaszországot előzzük meg. Kevesen vannak tisztában a kamatos kamat pozitív hatásával, ami jó érv amellett, hogy minél előbb elkezdjük az öngondoskodást. A szabályozók felé javaslatként fogalmazta meg Nyitrai Győző, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számlát (NYESZ-t) ne csak írásban lehessen nyitni, ez a megtakarítási forma rendkívül rugalmas, akár rendszeres, kis összegű takarékoskodásra is. (A Magyar Bankszövetség és Befektetési Szolgáltatók Szövetsége már tett ezzel kapcsolatos javaslatokat a kormánynak.) Darabszámban 30% feletti ebben a bank részesedése, állományban 40-44% közötti – árulta el újságírói kérdésre, hozzátéve: 45%-a állampapírban, 48-50%-a befektetési alapban, 5-7%-a részvényben van, ami nagyjából megfelel az ügyfelek szélesebb értékpapír-portfóliójának.
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a bankokkal szemben nemrég komoly kritikát fogalmazott meg, szerinte ugyanis megengedhetetlen, hogy a kamatemelés alig harmada jelent meg a lakossági betéteknél. „Ezt a helyzetet a következő hónapokban nagyon szorosan fogjuk követni és ha nem történik változás, akkor ezen a téren gazdaságpolitikai lépésekre is sor kerülhet" – nyilatkozta. Nyitrai Győző ezt nem kívánta kommentálni, azonban felhívta a figyelmet, hogy a kamatemelési ciklus hosszú út, a szereplők folyamatosan vizsgálják felül és igazítják hozzá a kamatpolitikájukat.
A Portfolio kérdésére, miszerint a kockázatkerülő, kis összegű megtakarítással rendelkező ügyfelek egy részét alacsony kockázatú, értékelhető (a jelenlegi 0% közelinél magasabb) kamatozású megtakarítási számlákkal lehetne először becsatornázni a rendszeres megtakarítással rendelkezők közé, Nyitrai Győző azt mondta, a bank folyamatosan értékeli a betéti kamatpolitikáját, a rendszeres megtakarításra azonban elsősorban értékpapír-befektetéssel tartja érdemesnek ösztönözni az ügyfeleket.
Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója ismertette: több mint 16 ezer új tag csatlakozott a nyugdíjpénztárhoz tavaly, 249 ezer tagjuk 28 milliárd forintnyi befizetést tett 2021-ben, vagyonuk pedig az év végére elérte a 353 milliárd forintot.
A MUNKÁLTATÓI BEFIZETÉSEK ADÓKEDVEZMÉNYÉNEK ELVESZTÉSE FÁJÓ PONT A NYUGDÍJPÉNZTÁRAK SZÁMÁRA, DE A MUNKÁLTATÓI TAGOK ÍGY IS 12%-KAL NÖVELTÉK 2020-HOZ KÉPEST A BEFEKTETÉSEIKET A NYUGDÍJPÉNZTÁRNÁL.
A munkavállalók mindössze mintegy egynegyede nyugdíjpénztári tag Magyarországon, van tehát tér a bővülésre, emellett a 30 év alatti fiatalok megszólítása is feladat számukra, ami szemléletváltást igényel, emiatt digitális fejlesztésekkel is előre léptek már.
Budai József, az OTP Bank Bankbiztosítási főosztályának vezetője azt mondta: az öngondoskodás felelősséget jelent, a biztosítás pedig a mondás szerint az egyetlen dolog, amit pont akkor nem lehet megvenni, amikor igazán szükség lenne rá, érdemes tehát időben elkezdeni. Nincs olyan, hogy kis összeg, minden ügyfélérdeklődést élénk figyelemmel kísérnek. A koronavírus hatására felértékelődött az öngondoskodási hajlandóság, és e téren az életbiztosítás volt az egyik legnépszerűbb termék. Az ügyfelek 16%-a rendelkezik élet- és/vagy nyugdíjbiztosítási megtakarítással. A munkahelyek elvesztése elleni kockázati biztosítások és a meglévő hitelekre megkötött hitelfedezeti termékek népszerűsége is jelentősen nőtt, javult az ügyfelek előrelátása. Az alternatív, online csatornák is fejlődtek a pandémia hatására, az ügyfelek egy része kifejezetten ezeket preferálja.
Gönczi Erika, a Groupama Biztosító bankbiztosítási főosztályvezetője elmondta: a 20%-os adójóváírás 2014-es bevezetése óta jelentősen bővült a nyugdíjcélú életbiztosítások piaca. 400 ezer szerződésnél jár a nyugdíjbiztosítási piac, a járvány idején azonban csökkent a növekedési ütem. A pandémia lecsengésével a korábban látott 20% vagy afölötti növekedés visszatérésére számítanak. E termékek kedvező tulajdonsága, hogy örökösödési illetéktől mentesen, kedvezményezett megjelölésével lehet ilyen biztosítást kötni, és a Groupamánál élethelyzetre szabott feltételekkel, alacsony költségterheléssel kínálják. Mögöttes befektetésként aktívan menedzselt céldátum eszközalapokat kínálnak, amelyek optimalizálják a nyugdíjas kor elérésének időpontja alapján a várható hozamot. Az OTP és a Groupama közös felmérése alapján
A MOST MEGÉRKEZETT SZJA-VISSZATÉRÍTÉS 51%-ÁT A PÉNZÜGYI TARTALÉKOK FELTÖLTÉSÉRE KÍVÁNTÁK FORDÍTANI ÉV ELEJÉN A JOGOSULTAK. A MEGTAKARÍTÁST TERVEZŐK 10%-A BIZTOSÍTÁSI TERMÉKBE FEKTETNE,
és sokan most először indítanának élet- vagy nyugdíjbiztosítást.
A Portfolio kérdésére, miszerint a nem nyugdíjcélú, rendszeres díjas unit-linked termékeknél minek köszönhetően követezhetett be tavaly az első három negyedévben 20% feletti díjbevétel-növekedés a szerződésszám stagnálása mellett is, azt mondták: az öngondoskodás valóban felértékelődött a pandémia hatására, a nagyobb összegű eseti befizetések és a magasabb átlagdíjú új szerződések egyaránt hozzájárulhattak a unit-linked szegmens növekedéséhez.
Forrás