Rendszerüzenet
Mi tudjuk hová tartunk!

Mi tudjuk hová tartunk!

Határozott céljaink, tudatos elképzeléseink vannak a jövőt illetően, s reményeink szerint együtt, közösen olyan erőket mozgathatunk meg, melyre külön-külön képtelenek lennénk.

kulonadok-a-8-legnagyobb-meglepetes-a-kormany-adoemeleseben-portfolio-cikk

2022.06.07

Különadók: a 8 legnagyobb meglepetés a kormány adóemelésében - Portfolio cikk

Szombat este jelent meg a rendelet az új különadókról, illetve a különadó-emelésekről, miután a kormány a háromnapos ülése után ezekről is döntött. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy melyek a legnagyobb érdekességek az előzetesen bejelentett információk és a rendelet végleges szövege közötti különbségek alapján.

1. Kiskereskedelmi különadó

Eddig úgy tudtuk, hogy a sávos kiskereskedelmi adó alsó két kulcsa változatlan marad (0% és 0,1%) és a két felső kulcs emelkedik (a 0,4%-os 1%-ra és a 2,7%-os 4,1%-ra). Ehhez képest két újdonságot is lehet azonosítani:

  • a 2022-es évre vonatkozóan pótadót vet ki a kormány: az eredeti idén fizetendő adóteher még 80%-át kell befizetniük az alanyoknak, valamint
  • 2022-ben ugyan nem emelkednek a sávos adónem kulcsai, viszont 2023-ban igen, az új adómértékek közül pedig az mindenképp meglepetés, hogy az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék lesz az adómérték a jelenleg 0,1%-ról.

Vagyis a legkisebb, különadóval terhelt cégeknek 50%-kal nőhet az adóterhük 2023-ban (érdemes megemlíteni, hogy arányosan nincs ekkora növekedés a legnagyobbaknál, a 100 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégeknél).

2. Vadonatúj energetikai különadó

A rendelet tartalmaz egy újfajta különadót is, amiről eddig a kormány a széles nyilvánosság számára nem közölt semmilyen információt. Ez is az energetikai szektort érinti, és a pár nappal ezelőtt, a befektetők számára kiküldött rövid tájékoztatóban volt benne fél szóval (a kötelező átvételi tarifából - KÁT - származó bevételek hasznosítása az egyetemes szolgáltatásokban).

Az erről szóló részletes elemző cikkel külön jelentkezünk hamarosan.

3. Megbontott légitársasági különadó

Az nem váratlan az előzetes bejelentések fényében, hogy jön a légiszektort sújtó különadó, és a földi kiszolgálást végző cég lesz az adó alanya, amely viszont a gyakorlatban ezt tovább fogja hárítani a légitársaságokra, akik majd az utasokra. A szabályok azonban megkülönböztetik a célállomásokat. Az előzetes híreknek megfelelően például 10 eurónak megfelelő plusz összeg lesz az EU-ba történő utazás, de a tengerentúli út, vagy egy ázsiai kaland 9750 forinttal drágulhat emiatt.

A hozzájárulás mértéke

  • a) ha az utas végső úti célja az Albán Köztársaság, az Andorrai Fejedelemség, Bosznia-Hercegovina, az Észak macedón Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Koszovói Köztársaság, a Liechtensteini Fejedelemség, a Moldovai Köztársaság, a Monacói Hercegség, Montenegró, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Norvég Királyság, San Marino Köztársaság, a Svájci Államszövetség, Szerbia Köztársaság, Ukrajna és az Európai Unió területén található, utasonként 3900 forint,
  • b) az a) pontban meghatározottakon kívüli országokba végső úti céllal repülő utasonként 9750 forint.

4. Megbontott gyógyszerszektor befizetés

Előzetesen az volt a terv, hogy a gyógyszerforgalmazók a TB-támogatott forgalmuk után a jelenlegi 20% helyett 24%-ot fizetnek vissza a gyógyszerkasszába. A rendelet értelmében viszont ez nem így lesz július elsejétől a gyakorlatban.

A 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20 százalékos, a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 28 százalékos mértékű befizetési kötelezettség lép életbe.

Az eredeti tervek tehát megváltoztak. Érdemes megemlíteni ennek kapcsán, hogy a kormányzati különadó-bejelentések után pár nappal Varga Mihály a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségével egyeztetett.

5. Biztosítási pótadó

A kormány az idei évtől pótadót vezet be a biztosítási szektor számára is és ennek az adóalapja más, mint a meglévő biztosítási adóé. Részben ugyanarra vetíti a kormány, ami után a már létező biztosítási adót is fizetik a biztosítók: a casco, a vagyon- és felelősségbiztosítások, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások aktuálisan keletkező díjbevétele. Ez azonban kiegészül az életbiztosításokkal. Nem a meglévő biztosítási adó megemeléséről van szó tehát, hanem egy olyan új, sávos "pótadóról", amely a már amúgy is megadóztatott nem-életbiztosításokon túl az életbiztosításokat is sújtja, de a kulcsok alapján kisebb (kevesebb mint feleakkora) mértékben.

6. Bányajáradék: brutális szigor a kormánytól

A bányajáradék esetében már ismert volt, hogy ezen a fronton több módosításra is készül a kormány. A rendeletből viszont kiderült, hogy garanciaelemeket is beépített a kormány annak érdekében, hogy mindenképpen befolyjon a magasabb összeg a költségvetésbe és az érintett cégek ne próbálják elkerülni azt. Tehát új kötelezettségeket visz a rendszerbe. Ilyen például, hogy idén és jövőre is a tavalyi mennyiséget kell kitermelni és ha valaki nem teszi ezt, akkor büntetést kap, legalább a bányajáradékkal megegyező összegűt.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy a rendelet 28. paragrafusa kimondja, hogy a bányajáradék eltérő számítási módját nem kell alkalmazni az e rendelet hatálybalépését követően megkötött koncessziós szerződés alapján vagy megállapított bányatelekből kitermelt kőolaj és földgáz tekintetében.

7. Megússzák az alkoholok a népegészségügyi termékadót

A népegészségügyi termékadóról szóló törvényt is módosítja a kormány rendelete. A rendelet mellékletében található táblázat teljesen felülírja a törvényben meghatározott adómértékeket, és a táblázat érdekessége, hogy abban nincsenek benne az alkoholos italok és azok NETA adótartalma. Pedig eredetileg a törvény 6. paragrafusának h) pontja tartalmazta azokat.

Később egyértelműen kiderül, hogy a népegészségügyi termékadó hatálya alól kikerülnek az alkoholos italok, mivel kimondja a 13. paragrafus 4. bekezdése, hogy a "Neta tv. 10/A. § (5) és (6) bekezdése nem alkalmazható". A két érintett bekezdés pedig épp az alkoholok NETA adóját szabályozta:

  • (5) Ha az alkoholos ital első belföldi teljesítési helyű értékesítése 2014-ben, a Jöt. szerinti szabad forgalomba bocsátása pedig 2014. december 31-ét követően valósul meg, akkor - a 3. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően - az adókötelezettség az alkoholos ital Jöt. szerinti szabad forgalomba bocsátását terheli. Az adó alanya - a 4. § a) pontjában foglaltaktól eltérően - az alkoholos ital Jöt. szerinti szabad forgalomba bocsátója.
  • (6) Az (5) bekezdés szerinti adókötelezettség utáni adót - a 8. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - az alkoholos ital szabad forgalomba bocsátásának napját magában foglaló, 10. § (2) bekezdése vagy a 10. § (3) bekezdése szerinti bevallási időszakra kell megállapítani és a 10. § (2) bekezdése vagy a 10. § (3) bekezdése szerint bevallani.

A népegészségügyi termékadót érintő módosítások közül lényeges, hogy gyakorlatilag teljesen újraszabja és pontosítja a hatálya alá tartozó adóköteles termékek körét, és megjelenik egy új kategória, a csemege.

8. Duplázódó cégautóadó

Ismert volt, hogy a kormány a különadó-intézkedések mellett egyéb adóemelésekre is készül, és az egyik ilyen a cégautóadó emelése. Az új és a régi havi adómértékek összevetéséből jól látható, hogy ez esetben közel duplázza a kormány az adóterhelést.

cegautoado merteke
Az új rendelet értelmében az új cégautóadó mértékek.

Ezek pedig a jelenlegi hatályos adómértékek:

cegauto regi
Forrás: Net jogtár.



Forrás