Rendszerüzenet
Mi tudjuk hová tartunk!

Mi tudjuk hová tartunk!

Határozott céljaink, tudatos elképzeléseink vannak a jövőt illetően, s reményeink szerint együtt, közösen olyan erőket mozgathatunk meg, melyre külön-külön képtelenek lennénk.

vihar-elott-a-biztositasi-szakma-tobbsegi-hazai-tulajdont-akar-latni-itt-is-a-kormany-portfolio-cikk

2022.09.27

Vihar előtt a biztosítási szakma, többségi hazai tulajdont akar látni itt is a kormány - Portfolio cikk

Ez a cikk a Net Média Zrt. tulajdona. Minden jog fenntartva.

Erősödik a konszolidáció, csökken a létszám, vágtat a kárinfláció és elöregedik a szakma – néhány kihívás, amelyről szó volt hétfőn délelőtt a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének biztosításszakmai konferenciáján. Kovács Zsolt miniszteri biztos mindezt azzal fejelte meg, hogy a kormány biztosításpiaci stratégiai céljait ismertette.

Idén 30 éves a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). A szervezet hétfői jubileumi, XVIII. Biztosításszakmai konferenciáján Sebestyén László elnök a meglévő ügyfelek megtartását, az ügyfélélmény növelését, a digitalizációt, a termékkínálat-bővítést, a képzést, az utódlást és a compliance-t nevezte a következő 30 év legnagyobb kihívásának az alkuszi társadalom számára. Felvetette, szükség van-e több alkuszszövetségre (a FBAMSZ mellett a MABIASZ is működik a magyar piaco


Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a magyar biztosítási piac minden szereplője jól vizsgázott a járvány idején. A rossz piaci gyakorlatokat kiszorító felügyeleti munka folytatását és a folyamatos kommunikáció fenntartását ígérte, és közölte: az MNB együttműködési megállapodást tervez kötni a szövetséggel. Sebestyén László szerint publikus stratégiai megállapodásról lesz szó, amely mérföldkő az életükben, és még nagyobb jelentőséget ad az alkuszok minő

Molnár Szebasztián Ferenc, az MNB osztályvezetője az aszályt nevezte az egyik legfontosabb eseménynek, amely idén befolyásolta az alkuszok életét. Összesen 4 millió hektárból mindössze 683 ezer hektár termőterület van biztosítva 9600 feletti biztosítási szerződéssel, tavaly a mezőgazdasági biztosítások 22 milliárd forint díjbevételt generáltak.


A teljes magyar biztosítási piac idén az első félévben 785 milliárd forint díjbevételt ért el, ami jelentősen meghaladta az egy évvel korábbit, többek között annak köszönhetően, hogy az év eleji állami kifizetések részben a biztosítási piacon csapódtak le. A negatív hatások között a kárinflációt említette, amely már 2020 óta sújtja egyre erőteljesebben a piacot. Molnár Szebasztián Ferenc ismertette az MNB közvetítői IT-elvárásait, hangsúlyozva az adatvagyon biztonságára vonatkozó szabályokat. 


A hazai biztosításközvetítői piac tovább koncentrálódik:

A 2020-AS 410-RÓL 398-RA CSÖKKENT A TÖBBES ÜGYNÖKÖK SZÁMA ÉS 41-RŐL 40-RE A TÖBBES ÜGYNÖKÖKÉ. TERMÉSZETES SZEMÉLYKÉNT AZ ELŐZŐ ÉVI 13362 UTÁN TAVALY 12385 FŐ VÉGZETT BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉGET.


A jutalékbevételek viszont csaknem 104 milliárd forintra emelkedtek tavaly a piacon. A bővülésnek az élet ág volt a motorja, így nőtt az aránya az alkuszok bevételeiben. Ugyanakkor „élet ágon továbbra is van mit keresni”, az alkuszok aránya ugyanis kicsi az életbiztosítások értékesítésében. Emellett meglepő módon csökkent az elektronikus értékesítés aránya a pandémia idején, és számos terméknél még nagyon alacsony.


Az MNB kiemelten foglalkozik az életbiztosítások esetében az „átkötések” jelenségével, amely alatt az élő szerződések felbontását és egy hasonló szerződés megkötését értjük. A fejnehéz költségszerkezet, a kezdeti költségek magas összege, a visszavásárlási veszteség miatt az új szerződésből származó várható hozamok túlhangsúlyozása káros ilyenkor az ügyfélnek. Az MNB szeretne minden átkötésgyanús, ügyfélkárral járó szerződésnek big data módszerekkel utánamenni – jelezte Molnár Szebasztián Ferenc.


Kovács Zsolt, a gazdaságfejlesztési miniszer (GFM) miniszteri biztosa (címlapképünkön) „Vihar előtt?” címmel tartotta előadását. Szerinte a pénzügyi szektor próbál felkészülni valamire, de pontosan senki sem tudja, hogy mire és hogyan is kellene. Extra adót fizet a biztosítási szektor, de olyan időket élünk, hogy az államnak arra a pénzre tényleg szüksége van, és lesznek ügyfelek, amelyeknek ténylegesen a lét és a nemlét kérdéseit kell megválaszolniuk.


A biztosításközvetítők számára a legnagyobb válság azonban mégsem a háború vagy az infláció, hanem az utánpótlás hiánya: a szektor legnagyobb problémája az elöregedés. Dübörög a konszolidáció is: közel 400 cégből már 68 összeolvadt az elmúlt 4 évben, ami a piaci szereplők 17%-a. Kovács Zsolt szerint nemcsak túl sok bank, hanem túl sok biztosító is van Magyarországon, a hatékonyság javítása révén azonban lehetővé válik, hogy azt a munkát végezze el a szektor, ami az ügyfelek számára tényleg fontos.

A BIZTOSÍTÁSI SZEKTOR STRATÉGIAI ÁGAZAT A KORMÁNYZAT SZÁMÁRA, A BANKRENDSZERHEZ HASONLÓAN LEGALÁBB 50%-OS HAZAI TULAJDONT SZERETNE LÁTNI ITT A KORMÁNY. A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐI SZEKTORBAN EZ ADOTTSÁG.


Kovács Zsolt szerint az állami jelenlét stabilitást ad, gyors és hatékony párbeszédet és egységes érdekképviseletet tesz lehetővé, hatékonnyá teszi az edukációt, és „azért kell a magyar érdekeket is képviselni, hogy a magyar értékeket is képviselni lehessen.” A többségi hazai tulajdon megteremtéséért a közönség támogatását kérte Kovács Zsolt.


Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke az elmúlt 30 évre tekintett vissza előadásában. 1992-ben 14 tagbiztosítója volt a piacnak, a Hungária és az ÁB Aegon a piac háromnegyedét uralta. 30 év alatt 23-szorosára, 1300 milliárd forint fölé nőtt a piac díjbevétele. Óriási növekedésen és fejlődésen ment át a szakma, de a súlya csökkent a pénzügyi szektornak a GDP-ben, a növekedési lehetőségeket ki lehetne és kellene aknázni Erdős Mihály szerint. 

Az 1990-es évek elején a mostaninál is erőteljesebb inflációs környezetben működött a szektor. Nagy felelősség ilyenkor az alulbiztosítottság kezelése, és erőteljesen érinti a biztosítók működését az alapkamat (felvetve a technikai kamat változtatásának kérdését) és a hozamkörnyezet emelkedése is. A MABISZ minden olyan kormányzati törekvést támogat, amely a transzparenciát erősíti, különös tekintettel az egészségügyi ellátásra.


A klímaváltozás is egyre inkább része a biztosítók üzleti tervének: az idei mezőgazdasági károk például már 40 milliárd forinthoz közelítenek, amivel 150%-os kárhányadot vetítenek előre.

A BIZTOSÍTÁSI SZEKTOR TAVALY 80 MILLIÁRDOS NYERESÉGET ÉRT EL, EHHEZ KÉPEST AZ IDEI PÓTADÓ 60 MILLIÁRDOT VISZ EL A KORMÁNY ÁLTAL TERVEZETT 50 HELYETT.

Forrás