A kártérítési felelősség

A károkozás általános tilalmát és a kártérítési felelősség általános szabályát Polgári Törvénykönyvünk rögzíti a következők szeint: “A törvény tiltja a jogellenes károkozást.” (Ptk. 6:518. § ) “Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.” (Ptk. 6:519. § )  Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt (1) a károsult beleegyezésével okozta; (2) a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl; (3) szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; vagy (4) jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi. (Ptk. 6:520. §)

Fenti szabály természetesen a munka világára is vonatkozik.

Aki tehát a munkája végzése során, azzal összefüggésben jogellenesen kárt okoz, az a magyar jog alapján kártérítési felelősséggel tartozik.

Munkavégzéssl összefüggésben okozott kár lehet lehet például egy rosszul megtervezett épület, egy biztonsági hibából adódó személyi sérülés, vagy akár egy nem megfelelő diagnózis.

A felelősségbiztosítás

A biztosítás működésének lényege a kollektív tartalékképzés, valamint a biztosítási díjakból képzett díjtartalék felhasználása a bekövetkező károk fedezésére.

A felelősségbiztosítás kulcsfontosságú eszköz a kártérítési kockázatok kezelésében. Egy olyan biztosítási forma, amely a biztosított felek által harmadik személynek okozott, jogszabályban meghatározott felelősségen alapuló kár esetén nyújt kártérítést, anyagi védelmet a károsult fél számára.

Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles.

A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosított kérésére a biztosítónak a költségeket meg kell előlegeznie. A biztosítónak a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat akkor is meg kell térítenie, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják. (Ptk. 6:470. §) A biztosítás általánosságban fedezetet nyújt az olyan jogi költségekért is, mint pl. a peres eljárások, vagy akár a jogi képviselői díja.

A felelősségbiztosítás kiterjedhet a szándékosan vagy a gondatlanságból okozott károkra is, amennyiben a biztosítási szerződés kifejezetten kitér ezekre az esetekre.

A szakmai felelősségbiztosítás

A szakmai felelősségbiztosítás kiterjed az adott szakma végzése során, azzal összefüggésben keletkezett anyagi- és személyi károk (sérülések, megbetegedések, esetleges elhalálozás következtében keletkező károk) megtésítésére. A szakmai felelősségbiztosítási szerződés tartalmától függően vonatkozhat dologi-, szennyezési károkra, tárgyrongálásból eredő károkra, illetve mulasztási bírságra egyaránt.

Fontos kiemelni, hogy a szakmai felelősségbiztosítás nem fedezi a biztosított és hozzátartozói által elszenvedett kárt, hiszen ez már más kategóriába tartozik.

A különböző szakmákat tekintve a munkavégzéssel összefüggő problémák és károkozások redkívül változatosak lehetnek, igen nagy kölönbségekkel, ennek alapján az egyes szakmákra vonatkozó szakmai felelősségbiztosítási szerződések tartalma is jelentős eltéréseket mutat. Így – a biztosítók kínálata is nézve – megkülönböztetünk például tervezői, kivitelezői, könyvelői vagy orvosi felelősségbiztosítási szerződéseket.

Fontos tudni, hogy

a szakmai felelősségbiztosítás egyes szakmák esetében – azok jellegére tekintettel – törvényileg kötelező, míg más szakmáknál csak lehetőség, melyet érdemes komolyan megfontosni.

Mely szektorokban kötelező a szakmai felelősségbiztosítás?

A jogintézmény jelentősége kiemelt azon szakmákban, melyek gyakorlása során az esetleges hibák, mulasztások vagy gondatlanság jelentős anyagi, vagy akár súlyos személyi károkat okozhatnak. A magyar jog ennek megfelelően a szakmai felelősségbiztosítást számos szakterületen belül kötelezővé tette – így kötelező kategória az ügyvéd, az önálló bírósági végrehajtó, a könyvvizsgáló, az adótanácsadó, a könyvelő, az építész, a műszaki tervező, a vagyonvédő, a vagyonőr, a társasházkezelő és lakásszövetkezet, a hivatalos közbeszerzési tanácsadó, a szakfordító, tolmács, a hitelközvetítő, a szabadalmi ügyvivő, az üzletviteli tanácsadó, és – természetesen – az orvos és az állatorvos is.

A kötelező jelleget a vonatkozó jogszabályok, valamint a szakmai kamarák előírásai rögzítik, amelyek – a kötelezőség rögzítésén túl –  szabályozzák az adott szektorra vonatkozó szakmai felelősségbiztosítás tartalmát és hatókörét egyaránt – biztosítva, hogy az ágazaton belül minden releváns kockázati tényező és eshetőség megfelelő módon legyen figyelembe véve és kezelve. Így tipikusan ágazatspecifikus szabályok vonatkoznak példának okáért az ügyvédi tévedésből eredő anyagi károkozás, az orvosi műhiba és az építkezés során keletkezett, harmadik személyek ingatlanát érintő károk esetére.

A felelősségbiztosítási kötelezettség jelentős mértékben hozzájárul a szakmai felelősség tudatosításához és egyben a magasabb szakmai standardok betartásához.

A felelősségbiztosítás egyrészt védelmet jelent a szakembereknek, másrészt pedig – a jövőre nézve – biztosítja a károsultak számára az őket ért hátrányok méltányos megtérítését. A jogszabályi előírásoknak megfelelően kötött felelősségbiztosítás – egyfajta biztonsági hálóként – a szakmai hitelesség és a felelősségteljes működés záloga. Része lehet a kockázatkezelési stratégiának, hozzájárulhat a szakmai integritás erősítéséhez.

A jövő

A technológiai fejlődés és a piaci környezet változásai új kihívások elé állítják mind a jogalkotót, mind a felelősségbiztosítási szektort. Az innovatív megoldások és a digitalizáció terjedése új típusú kockázatokat hordozhatnak magukban, amelyekre a jelenlegi jogszabályi keretek még nem nyújtanak megoldást.

Forrás