Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

A 2025-ös költségvetés bemutatásakor érkező információk alapján már számítani lehetett arra, hogy a jövő évi adócsomagról szóló törvényjavaslaton felül érkezik a kormány részéről még egy másikfajta 2025-ös adócsomag. A főbb bevételi sorokból pedig kiolvasható volt, hogy a kormány az eredetileg 2 évre (2022-re és 2023-ra) ígért extraprofitadók egy részét nemcsak 2024-ben tartotta fent, hanem 2025-ben is számol egy részükkel.

A Portfolio által szervezett Budapest Economic Forumon elhangzott miniszteri jelzések alapján pedig biztosra vehető volt, hogy a bankok jövőre sem búcsúzhatnak még el teljes mértékben a banki extraprofitadótól. Varga Mihály pénzügyminiszter akkor már jelezte a Portfolio rendezvényén, hogy türelmet kér a hitelintézetektől.

Mint ismeretes, 2022 nyarán a kormány az energiaválságra és a háború negatív gazdasági következményeire hivatkozva több szektort is extraprofitadónak nevezett plusz adóterheléssel sújtott a rendeleti kormányzása keretében, jellemzően ezek azok az ágazatok, amelyek már évek óta fizetnek különböző jogcímeken különadókat. A rendeleti úton 2022-ben bevezetett extraprofitadókat most szabályozza újra a kormány.

Ez a kormánydöntés csütörtök este a Magyar Közlönyben kihirdetett extraprofitadó-rendelet módosításával meg is jelent.

Az Orbán Viktor által jegyzett és idén december 31-én, valamint egyes paragrafusai alapján 2025. január elsején hatályba lépő kormányrendelet az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendeletet módosítja több ponton.

Hitelintézeti extraprofitadó

Az eredeti rendelet 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézet és pénzügyi vállalkozás a 2022–2025. adóévekre a (2)–(9) bekezdésben foglaltak szerinti különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.”

Ez annyiban változott, hogy

a jelenleg hatályos kormányrendelet a 2022-2024-es évekre határozta meg a banki extraprofitadót, ez most kiterjed 2025-re is.

A mostani módosítás fontos eleme, hogy az eredeti rendelet 1. §-a a következő (2e) bekezdéssel egészül ki:

A 2025. adóévben az e § szerinti különadó alapja a 2023. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény, azzal, hogy az adóalap megállapításakor

a) csökkentő tételként kell figyelembe venni

• aa) a 2023. adóévben a számvitelről szóló törvény szerinti pénzügyi műveletek bevételei között osztalék jogcímen kimutatott vagy az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál az ennek megfeleltethető összeget, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként.
• ab) a 2023. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereséget;

b) növelő tételként kell figyelembe venni a 2023. adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt

• ba) az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény szerinti pénzügyi szervezetek különadóját,
• bb) a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény szerinti pénzügyi tranzakciós illetéket,
• bc) az e rendelet szerinti adót.”

A különadó mértéke a (2e) bekezdés szerinti adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 7 százalék, az e feletti összegre 18 százalék.

A rendelet részletesen szabályozza azt is, hogy a banki extraprofitadó miként csökkenthető.

"(5h) Amennyiben a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás tulajdonában lévő (5i) bekezdés szerinti állampapíroknak a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti időszakra, illetve a 2024. szeptember 1-je és 2024. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya közül a magasabb értékhez viszonyítottan a 2025. január 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik, akkor a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás az (5g) bekezdés alapján a 2025. december 10-ig teljesítendő különadó fizetési kötelezettségét az (5i)–(5m) bekezdésben foglaltak szerint csökkenti, azzal, hogy az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni".

"(5i) Az (5h) bekezdés alkalmazásában állampapír alatt a 2029. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvény elnevezésű, forintban denominált, aukció keretében forgalomba hozott állampapírokat kell érteni, azzal, hogy a Tpt. szerint meghatározott fordított repóügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek és az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírok nem tartoznak e rendelkezés hatálya alá.

(5j) Az (5h) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés összege az (5i) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekményének 10 százaléka, de legfeljebb az e § szerinti különadó (5h) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés figyelembevétele nélkül számított, adóévre fizetendő összegének 50 százaléka, figyelemmel az (5k) bekezdésre. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni".

(5k) Az (5h)–(5j) bekezdés alkalmazása során az (5i) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekménye legfeljebb azon összegben vehető figyelembe, amilyen összegben a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a tulajdonában lévő valamennyi állampapírnak – ideértve az (5i) bekezdés szerinti állampapírt és az (5i) bekezdés szerinti állampapíron kívüli, Magyar Állam által kibocsátott állampapírt, de ide nem értve a Tpt. szerint meghatározott fordított repóügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek, értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírt – a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti időszakra, illetve a 2024. szeptember 1-je és 2024. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya közül a magasabb értékhez viszonyítottan a 2025. január 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.

(5l) Az (5h) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás az (5h) bekezdés szerinti csökkentésről 2025. december 10-ig bevallást nyújtson be. (5m) Amennyiben a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás az (5h) bekezdés szerinti időszakokban egyesüléssel érintett, akkor az (5h)–(5l) bekezdést a jogelőd(ök) és jogutód(ok) adatainak figyelembevételével kell alkalmazni.”

Kiskereskedelmi pótadó

Cikkünk korábbi verziójában tévesen írtuk, hogy a mostani módosítás második paragrafusa a kiskereskedelmet érintő pótadó (alap kisker különadón felüli adóteher) jövő évi fenntartásának részleteiről szól.

A kiskereskedelmi pótadó fenntartását a kormányrendelet 5. paragrafusából lehet kiolvasni.

Itt ugyanis a kormány azt a döntést hozta, hogy

az eredeti extraprofitadó rendelet 21. § (1) bekezdésében, (3) bekezdés nyitó szövegrészében, (3a) bekezdés nyitó szövegrészében és (5) bekezdésében a „2024-ben” szövegrész helyébe a „2024-ben és 2025-ben” szöveg.

Vagyis a kiskereskedelmi szektort érintő pótadót kiterjeszti 2024-ről 2025-re. A kulcsok és sávok változatlanok maradnak.

Biztosítói extraprofitadó

A Korm. rendelet 16. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki - ez a rész érinti a biztosítói szakmát.

(A biztosítónak) „e) 2025. december 10-ig a (4b) bekezdés szerinti adómértékkel a 2025. január 1-jétől 2025. november 30-ig elszámolt biztosítási díj alapulvételével és a (6b)–(6g) bekezdés figyelembevételével számított”

(összegű pótadóelőleget kell megállapítani, megfizetni és – az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bevallani.)

(A biztosítónak) „d) a (4b) bekezdés szerinti adómértékekkel számított pótadót két egyenlő részletben 2026. január 31-ig és 2026. július 31-ig” (kell megállapítania, megfizetnie és – az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bevallania.)

Az eredeti 2022-es rendelet 16. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) A pótadó mértéke a 2025. január 1. és 2025. december 31. között keletkezett adóalap esetén

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti adóalaprész

• aa) 48 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,
• ab) 48 milliárd forintot meghaladó része után 14 százalék;

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti adóalaprész

• ba) 48 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 százalék,
• bb) 48 milliárd forintot meghaladó része után 6 százalék.

A mostani módosítás - az előzetes jelzéseknek megfelelően - a biztosítótársaságok esetén is tartalmaz olyan kitételt, amely arról szól, hogy miként csökkenthetik extraprofitadó-kötelezettségüket állampapírvásárlással.

„(6b) Amennyiben a biztosító a tulajdonában lévő, (6c) bekezdés szerinti állampapíroknak a 2024. augusztus 1-je és 2024. október 31-e közötti napi átlagos állományához viszonyítva a 2025. január 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik, akkor a biztosító a (4b) bekezdés szerinti mértékkel megállapított különadó fizetési kötelezettségét a (6c)–(6h) bekezdésben foglaltak szerint csökkenti, azzal, hogy az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni".

(6c) A (6b) bekezdés alkalmazásában állampapír alatt a 2030. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvény elnevezésű, forintban denominált, aukció keretében forgalomba hozott állampapírokat kell érteni, azzal, hogy a Tpt. szerint meghatározott fordított repóügyletek, az értékpapír-finanszírozási ügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírok nem tartoznak e rendelkezés hatálya alá. (6d) A (6b) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés összege a (6c) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekményének 30 százaléka, de legfeljebb az e § szerinti különadó (6b) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés figyelembevétele nélkül számított adóévre a (2) bekezdés a) pontja szerinti adóalap után fizetendő adó 40 százaléka, illetve a (2) bekezdés b) pontja szerinti adóalap után fizetendő adó összege, figyelemmel a (6e) bekezdésre. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni".

Marad a Brent-Ural spreadre kivetett különadó is

A rendeletmódosításban szerepel egy ilyen kitétel is:

2. § (1) bekezdésében a „2022–2024.” szövegrész helyébe a „2022–2025.” szöveg lép. Ez pedig nem más mint a kőolajtermék-előállító (jelen esetben a Mol) esetében korábban bevezetett Brent-Ural spreadre vonatkozó 95%-os különadó fenntartása jövőre is.

Amiktől búcsúzunk

A mostani kormányrendeletben felfedezhető hatályt veszítő szabályozás, amivel a kormány több extraprofitadót kivezet 2025. január elsejétől.

Így például hatályát veszíti az eredeti rendelet

• 2/A. §-a, ami a kőolajtermék-előállító társaság (jelen esetben a Mol) nettó árbevételére vetített különadóról szólt.
• 3. §-a, ami a megújuló energiatermelő vállalatokat sújtó különadóról szólt.
• 3/A. §-a, ami a kiegyenlítő szabályozási kapacitást érintette.
• 4/A. §-a, ami a gyógyszergyártói extraprofitadó és gyógyszergyártói különadót szabályozta.
• 7. §-a, ami a gyógyszerforgalmazói extraprofitadót tartalmazta. Ezzel nagyon úgy tűnik, hogy a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 40%-ra emelt befizetési kötelezettség eltűnik.
• 8. §-a, ami a feldolgozóipari gyártó (a bioetanol gyártó, a keményítő és keményítőtermék gyártó, valamint a napraforgóolaj gyártó) vállalatokat is az energiaellátók jövedelemadója hatálya alá tette.
• 14. §-a, ami a távközlési szektor extraprofitadójáról szólt.
• 22. §-a, ami az extra bányajáradékról szólt.

Forrás