A Waberer’s az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. A cég már nemcsak fuvarozásban és logisztikai szolgáltatásokban jeleskedik, hanem egyre nagyobb súlyt fektet a biztosítási piacra. A Posta Biztosítók többségi tulajdonának megszerzése új mérföldkő ezen az úton. 

Milyen szinergiákat kínál az új akvizíció, és miért döntött úgy a vállalat, hogy a biztosítási piacra összpontosít? Hogyan változtatja meg mindez a befektetők szemében a Waberer’s-ről kialakított képet? Többek között erről kérdeztük Erdélyi Barnát, a Waberer's igazgatósági tagját, a Gránit Biztosító igazgazóságának elnökét, és Nyilasy Bencét, a Gránit Biztosító vezérigazgatóját.

Nem megszokott, hogy egy logisztikai cégcsoport a biztosítási piacon terjeszkedjen. Mi a célja a biztosítóvásárlással a Waberer’snek?

Erdélyi Barna: Két éve meghirdetett stratégiánkban már meghatározó szerepet kapott a biztosítási üzletág, amelyben a Gránit Biztosító révén eddig is volt egy meghatározó érdekeltségünk. A Waberer's Csoport jó ideje nem kizárólag logisztikai cégcsoport, 2016-17 óta kifejezetten törekszik arra, hogy biztosítója nem csak a saját flottáját biztosítója, hanem sikeres legyen a gépjármű- és más nem-életbiztosítások szélesebb piacán is.  Eddig törekvéseink szerves folytatása a mostani további diverzifikáció, az akvizíció tehát nem derült égből a villámcsapás senkinek.

Miért pont a biztosítási piac a legizgalmasabb a Waberer’s számára? A piac díjbevétele reálértékén stagnált az elmúlt évtizedben, és az egyik leginkább túladóztatott szektorról beszélünk.

Erdélyi Barna: Úgy fogalmaznék inkább, hogy a biztosítási piac egyike azoknak a piacoknak, amelyek izgalmasok számunkra. Az európai és a magyar logisztikai piac sem a magas marzsairól híres manapság, nem ez teszi érdekessé. Egyszerűen úgy éreztük, hogy rendelkezésre áll az a tudás, ami még több értéket teremthetne a részvényeseinknek, ha diverzifikál módon itt kamatoztatnánk tovább.

Nyilasy Bence: A biztosítási piac alacsony növekedése, szűk profitmarzsa és magas költségszintje nem jellemző a Gránit Biztosítóra, amelynek az egyik legmagasabb a megtérülése és a növekedési üteme a piacon. Logikus lépés volt a tulajdonosoktól, ha azt látják a cégcsoporton, hogy egy szektorban sikeres, akkor próbál további befektetéseket tenni itt. Jólesett, hogy bíznak a menedzsmentben.
Egyelőre nem kívánják egyesíteni a két új biztosítójukat a meglévővel. Később sem?

Nyilasy Bence: A Gránit és a Posta biztosítóknak teljesen más a profiljuk, éppen ebben látjuk az értéket. Előbbi egy online és alkuszi csatornán működő szereplő, hasonlóan stratégiai partneréhez, a Gránit Bankhoz. Egyetlen fizikai egységünk van, és azokat az ügyfeleket célozzuk meg, akik önállóan, online kötnek biztosítást, majd ügyeiket interneten vagy call center segítségével intézik. A Posta Biztosítók ügyfélköre ehhez képest teljesen más: több ezer fizikai helyszínen azokat szolgálják ki, akik a személyes ügyintézést és az élőszavas tanácsadást választják. A termékportfólióban is nagyban különböznek a biztosítók: a Gránit inkább gépjármű-hangsúlyos, kötelező és casco biztosításokkal, míg a Posta inkább a lakásbiztosításra és az utasbiztosításra fókuszál, valamint az egyszeri díjas életbiztosításokra. Van egy jogi akadálya is a teljes összeolvadásnak: a jogszabályok szerint nem hozható létre kompozit biztosító, az élet és nem-élet üzletágnak külön cégben kell működnie.

Erdélyi Barna: Hozzá kell tenni ehhez, hogy a Posta Biztosítókban 67%-os tulajdonrészt szereztünk, ezt nehéz összeolvasztani egy 100%-os tulajdonunkban lévő társasággal. A Magyar Postának 33%-os tulajdonrésze maradt, tehát összeolvadáson gondolkodni nem időszerű.

Ugyanakkor nyilván vannak szinergialehetőségek a Gránit és a Posta Biztosítók között. Bevétel vagy költség oldalon látják ezeket nagyobbnak?

Nyilasy Bence: Múlt péntek óta vagyunk hivatalosan is tulajdonosai a Posta Biztosítónak, ezért eddig csak az átvilágítás során megszerzett információk álltak erről a rendelkezésünkre. Rengeteg szinergiára van lehetőség, a biztosítási matematikai tudástól kezdve a termékfejlesztésen, a kár rendezésen át a méretgazdaságosságból fakadó előnyökig. Egy biztosító akkor tud igazán jó tarifákat kínálni, ha kellően nagy a kockázatközösség, amelynek a kockázatait kezeli, a Posta Biztosító lakásbiztosítási állománya például ezért kifejezetten nagy érték számunkra. Az akvizíció révén elérünk továbbá olyan ügyfélkört is, amelyet eddig nem tudtunk megszólítani, és ez fordítva is igaz.

Milyen lesz a folytatódó együttműködés a Magyar Postával?

Erdélyi Barna: A Posta Biztosító már 20 éve működik együtt a Magyar Postával, és 33 százalékos tulajdonosként továbbra is osztalékra lesz jogosult. Emellett értékesítési partnerként jelentős jutalékbevételre tesz szert, erről szóló szerződésünk több évre szól. Hosszú távú és gyümölcsöző együttműködésre számítunk.

A biztosító szempontjából mennyire jelent kockázatot vagy túlzott kitettséget a posta, mint értékesítési hálózat? A postafiókok száma trendszerű csökkenést mutat, cél ezért az értékesítési csatornák diverzifikálása?

Nyilasy Bence: Az egész biztosításközvetítői piacra igaz, hogy idősödik, és egyre kevesebben választják ezt a szakmát. A posták számával kapcsolatos racionalizálási döntéseit a Magyar Postan nyilvánvalóan eredményességi mutatók alapján hozza meg, a forgalom döntő részét biztosító nagy egységeket ez nem érinti. Az értékesítési volumeneket reményeink szerint  nem befolyásolják nagy mértékben  az esetleges fiókbezárásról szóló döntések, ennek köszönhetően a fiókszámtól függetlenül tudjuk fenntartani értékesítési teljesítményt.

A 2022 közepén bevezetett extraprofitadó jórészt eltüntette az egyszeri díjas életbiztosítások profittartalmát, márpedig e termékek meghatározók a Posta Biztosítónál, ennek megfelelően 56%-ot esett tavaly a cég életbiztosítási díjbevétele. Miként alkalmazkodnak a továbbra is fennmaradó extraprofitadóhoz?

Nyilasy Bence: Most már ismerjük az extraprofitadó jövő évi szabályozását, és tudjuk, hogy az életbiztosítások könnyítést kapnak. A lakásbiztosítások mellett éppen az életbiztosítások területén bízunk tehát egy nagy növekedésben. A lakásbiztosításoknál pedig arra érdemes fókuszálnunk, hogy az ügyfelek továbbra is ragaszkodnak a személyes tájékozódáshoz és szerződéskötéshez.

A Wáberer Biztosító idén év elején felvette a Gránit Biztosító nevet, ami azt sugallja, hogy idővel egy cégcsoporttá válhatnak a Gránit Bankkal. Valóban van ilyen elképzelés? Milyen együttműködés van jelenleg a két cég között?

Nyilasy Bence: A bank és a biztosító valóban hasonló üzleti modellt követ, mindkettő online, digitális szolgáltatásokra specializálódott. Az együttműködés már elkezdődött, például a Gránit Bank mobilalkalmazásán keresztül lehet lakásbiztosítást kötni, ami nagyon sikeres a bank ügyfelei körében. Emellett bizonyos bankkártyákhoz állandó éves utasbiztosítást kínálunk. A lakáshitelezés területén is tervezzük új csomagajánlatok bevezetését. Fontos azonban kiemelni, hogy a Gránit név felvétele egy stratégiai megállapodás része volt, amely jelenleg nem irányoz elő szorosabb intergrációt a két cég között. A Gránit Biztosító továbbra is a tőzsdén jegyzett Waberer’s International tulajdonában van. Jelenleg az együttműködés elsősorban az ügyfélélmény növelésére és a digitális szolgáltatások kiterjesztésére fókuszál. Egyelőre nincs tervben a Gránit Bank és a Gránit Biztosító jogi integrációja. Az üzleti modellek összehangolása ugyanakkor lehetőséget teremt a közös innovációra és a versenyképesség növelésére a pénzügyi és biztosítási szektorban.

Erdélyi Barna: Jelenleg egyik fél sem ezzel a kérdéssel van elfoglalva. A Gránit Bank nemrég jelentette be az IPO-ját, és most a tőzsdére vitelre összpontosít. Biztosítói oldalon pedig az akvizícióra és a Posta Biztosítók integrációjára fókuszálunk.7

Ha eddig a Waberer’sre gondoltunk, elsősorban a logisztika, és a fuvarozás jutott eszünkbe, közben viszont az eredménytermelés 30-50 százaléka már évek óta a biztosítótól származik, és most tovább erősödik ez a szegmens. Lassan itt az ideje, hogy a befektető átértékeljék a Waberer’sről alkotott képet?

Erdélyi Barna: A Waberer’s tevékenységi köre jelentősen bővült az elmúlt években, miközben megtartottuk a cég gyökereit. Míg korábban a logisztika, és azon belül a közúti fuvarozás dominált, mára elmozdultunk a magasabb margin tartalmú, és a magasabb hozzáadott értékű logisztikai szolgáltatások irányába; nem csak raktárlogisztikával, hanem telephelyi logisztikával is foglalkozunk; a közúti fókusz mellett elkezdtünk intermodalitással, vasúti logisztikával, és kis méretben tengeri és légi fuvarozással is foglalkozni.

Eközben a biztosító, amelyet a saját flotta biztosítása érdekében alapítottunk 2010 előtt, jelentős fejlődésen ment keresztül. Először profi biztosítóvá vált, még mindig a saját flottára fókuszálva. Később megkezdődött a független piac felé nyitás, nemcsak flották, hanem a retail szegmens és egyéb biztosítási termékek irányába is. Végül eljutottunk a Posta Biztosítók akvizíciójáig.

Összegezve, az elmúlt 3-4 évben a cégcsoport egyfajta profilváltáson ment keresztül. Ez befektetői szempontból is bizonyosan új megközelítést igényel. Nemcsak a pénzügyi tevékenység vált hangsúlyosabbá, hanem a logisztikai tevékenység is diverzifikálódott. Mindez azt jelenti, hogy a cégcsoport ma már egy sokkal összetettebb, több lábon álló vállalattá vált.

Ahogy említette, a saját flotta biztosításában nagy szerepe volt korábban a biztosítónak, viszont 2023-ban már csak 10% körüli volt a díjbevételen belüli aránya a cégcsoportnak. Ez az arány a mostani tranzakcióval várhatóan még tovább csökken. Mi indokolja, hogy a logisztikai és fuvarozási tevékenység, valamint a biztosítás egy holdingcégben összpontosuljon?

Erdélyi Barna: Közgyűléseken, befektetői beszélgetéseken, interjúkon újra és újra felmerül a kérdés, hogy miért tartjuk egy cégcsoportban ezeket a vállalatokat, vagy hogyan lehet ezeket egyben tartani. Tudnánk felsorolni jó pár olyan cégcsoportot – nem csak Magyarországon, hanem külföldön is –, amelyek egymástól nagyon különböző tevékenységi körökben működnek bizonyos történeti okok miatt. Ettől függetlenül ezeket a divíziókat – és ez fokozottan igaz a Waberer's csoportra is – független tevékenységre fókuszáló menedzsment viszi. Amíg ezt hatékonyan csinálják, addig én ebben nem látok problémát. Menedzsment oldalon megpróbáljuk felismerni, hogy minek van komoly profittermelő és értékteremtő képessége, és ezeket az üzletágakat, tevékenységeket erősítjük, hiszen találtunk ilyen lehetőségeket mind logisztikai, mind pénzügyi fronton.

Korábban bemutatták, hogy a Gránit Biztosító és a Posta Biztosítók 2023-as pro forma EBIT-je együtt 32,9 millió euró lett volna, ebből Waberer’sre 29,4 millió euró esne. Ehhez képest a meghirdetett stratégiában még 20 millió eurós EBIT-tel számoltak a biztosító szegmenstől 2027-re. Mennyivel írhatja át a mostani tranzakció a korábbi terveket?

Erdélyi Barna: Nem gondolom, hogy ez a tranzakció átírná a terveket, inkább csak gyorsabban haladunk a biztosítási szegmensben, mint ahogy azt eredetileg prognosztizáltuk a stratégiában. Az akvizícióknál általánosságban igaz, hogy megvenni azt lehet, ami eladó. A másik oldalról pedig nem mindig azok a vállalatok eladók, amelyek a vevő számára érdekesek. Az, hogy akvizíciós szempontból egy cég – függetlenül attól, hogy biztosítóról beszélünk, vagy logisztikáról – milyen gyorsan tud fejlődni, nagyon esetleges, és sok szempontból hatókörön, kontrollterületen kívül esik. Ha ez a mostani lehetőség nem adódott volna, vagy az eladók nem fogadták volna el az ajánlatunkat, akkor most ugyanott tartanánk. Ezen a területen egy kicsit gyorsabban haladunk, de van olyan is, ahol lassabbak a folyamatok, mint ahogy szerettük volna. Erről van inkább szó, nem arról, hogy valami nagyon mást csinálunk, mint ami a stratégiában meghirdettünk.

Kétharmados részesedést szereztek a Posta Biztosítókban. Van olyan szándék, hogy ezt 100 százalékra növelik?

Erdélyi Barna: Le kell szögezni, hogy egy érzékeny struktúráról van szó, mivel a kisebbségi tulajdonos nemcsak tulajdonostársunk, hanem az értékesítési hálózatot működtető jogi entitás is. Úgyhogy ez közel sem annyira egyszerű kérdés, mintha csak egy tulajdonosi közösségről lenne szó, ahol van egy kisebbségi tulajdonos bizonyos érdekekkel és jogokkal. Arról van szó, hogy az értékesítési hálózatot, egy korrekt és üzleti alapokon nyugvó szerződéses keretrendszer mellett, de mégiscsak ugyanez a kisebbségi tulajdonos üzemelteti. Hogy ezt az érzékeny feltétel- és keretrendszert hogyan lehet jól működtetni egyelőre még korai megmondani. Először ezt a rendszert szeretnénk kitanulni, és utána lehet megválaszolni ezt a kérdést.

Tóth Szabolcs, a Waberer’s stratégiai vezérigazgató-helyettese a PSP Csoport felvásárlása kapcsán azt mondta, hogy a nettó profitból 6-8 éven belül megtérülő projekteket szeretnek megvalósítani. Igaz volt ez a mostani tranzakciónál?

Erdélyi Barna: Ez egy nehéz kérdés, mivel az ár mindig azon is múlik, hogy milyen profittermelő képességet feltételezünk egyrészt a céltársaságról, másrészt annak jövőjéről. Ott van emellett a szinergiapotenciál, és az is, hogy különböző szektorokban különböző számításokat kell alkalmazni – ebben a tekintetben a pénzügyi szektor nagyon más, mint a logisztika.

Hadd árnyaljam a képet, és ezzel közelebb kerülünk a megoldáshoz. Amikor Tóth Szabolcs ezt mondta, akkor még sokkal nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy az extraprofitadó a biztosítási szektorban kivezetésre kerül – én továbbra is azt gondolom, hogy kivezetésre kerül, csak az kérdés, hogy milyen időtávon belül. Jelen esetben az a szám, amit Tóth Szabolcs említett, a Posta Biztosítók jelenlegi, sok tekintetben nyomás alatt lévő profittermelő képességére igaz, és nem az egészséges szintre.

A Waberer’s nettó tőkeáttétele az előző 12 hónap rendszeres EBITDA-jának többszöröseként kifejezve a 2023 év végi 2,2x-ről 2,6x-ra növekedett a harmadik negyedévben, és ez nem tartalmazta a mostani tranzakciót. Ismert, hogy saját forrásból finanszírozzák a tranzakciót, tehát az említett tőkeáttételi mutató várhatóan tovább emelkedik. Mit üzen azoknak a befektetőknek, akik ennek láttán elkezdhetnek aggódni?

Erdélyi Barna: Pontosan tudjuk, hogy a különböző finanszírozási szerződéseink milyen korlátokat tartalmaznak a tőkeáttételre vonatkozóan. Felelősségünk tudatában döntöttünk az akvizíció mellett, és a cégcsoportnak ezt követően is egészséges marad a pénzügyi szerkezete és a teljesítőképessége. Lett volna lehetőségünk arra, hogy ezt a tranzakciót idegen forrásból finanszírozzuk, ami egyben azt is megmutatja, hogy a pénzügyi szervezetek, bankok is azt gondolják, hogy a tranzakcióval együtt is egészséges marad a Waberer’s csoport pénzügyi helyzete. Ez a tranzakció a cégcsoport tekintetében tőkeáttétel szempontjából hozzávetőlegesen pótlólagos, komoly kockázatot nem hordoz.

Forrás